Noha sok kerttulajdonos úgy véli, januárban nyugodtan megülhet a babérjain, mi sem áll messzebb a valóságtól. Ilyenkor nyugodtan át lehet gondolni, hogy az előző évben milyen technikák váltak be, és melyek voltak, amik nem működtek - írta meg a HelloVidék. Most még van idő megtervezni, hogyan osztanánk fel a kertet vagy épp kiválasztani, hogy műtrágyát, mulcsot vagy komposzt teát használunk majd kertünk táplálásához. Mutatjuk, mi az a 10 legfontosabb feladat, amit januárban is elvégezhetünk:

1. Mi legyen a karácsonyfával?

Sokan a hagyományok szerint, csak január 6-án, azaz Vízkereszt napján kezdik el lebontani karácsonyfájukat. Amiről nem szoktak tudni az emberek, hogy rengeteg lehetőség közül lehet választani akkor is, ha nem valaki szeretné kidobni az elszáradt karácsonyfáját, hanem inkább újrahasznosítaná azt. De itt is van néhány tipp, hogy mire lehet felhasználni a kiszolgált fenyőfát:

Talajtakarónak: a fenyőfa felaprításával kiváló talajtakaró készíthető, ami azután a fák tövébe szórva kiváló tápanyagforrás és a talaj nedvességét is magában tartja. Emellett a kertben is jól hasznosítható, különösen a nem lekövezett kerti utakat érdemes leszórni ezzel, amely így eső idején sem lesz sáros.

Tápanyagnak: a tűlevelek savtartalma aránylag magas, így kiváló tápanyagot szolgáltatnak a növényeknek. Csak le kell rázni a megszáradt tűleveleket a fenyőről, majd összesöpörni őket, és már fel is lehet használni őket, akár a lakásban, akár a kertben található növények trágyázására.

Talajvédelemhez: ha a kertben van olyan rész, ahonnan az eső, különösen a nagy nyári zivatarok idején elhordja a földet, oda érdemes lehet a fa néhány ágát letenni. Ez ugyanis a lezúduló vízből kiszűri a földet (és lassítja a víz folyását), és segít abban, hogy több talaj maradjon meg a kertünkben.

Komposztnak: jó esetben az elhasznált fa komposztként végzi, de jóféle támkaró készíthető is belőle az oldalágak letakarítása után.

2. Itt az alkalom a szerszámok megtisztítására, élezésére

Ezek a hetek kiválóan alkalmasak a kerti szerszámok javítására is, hogy ne akkor kelljen a kapát, a metszőollót köszörülni, élesíteni, amikor már szükség lenne rá. A szerszámokat, ha tél elején gondosak voltunk, akkor tisztán tettünk el a fészerbe, ha nem, akkor ezek tisztításával kezdjünk. Ha ezzel megvagyunk, jöhet a kicsorbult kapák, ásók élezése. Most érdemes kicserélni a törött, sérült szerszámnyeleket, megélesíteni az metszőollókat, rögzíteni a lötyögő ásófogantyúkat és alaposan megtisztítani a kerti kesztyűket. Az éles szerszámokkal csak jót tesz az ember a növényeiknek, hiszen a vágásoknál és metszéseknél nagyon fontos, hogy a vágott felületen keresztül minél kevesebb eséllyel férkőzhessenek be kórokozók.

Meg kell élezni a fűnyírót, és olajat kell cserélni benne? Mi van a szűrőkkel? Jól működik a motor? Ha eszközeink javításra szorulnak, itt az ideje, hogy megtegyük. Előfordul, hogy hetekig áll a rossz fűnyíró a műhelyben, holott a javítása csupán két napot venne igénybe. Ha február közepéig, vagy még tovább várunk, ugyanez a munka két-három hetet vehet majd később igénybe.

3. Célszerű most megejteni a téli metszéseket

Bár a tél nem tipikusan a növénymetszés időszaka, mégis vannak olyan fajták, amelyek ezekben a hónapokban, a téli álmuk közepette megmetszhetőek. Ami nagyon fontos, hogy -5 Celsius-fok alatt azonban nem szabad nekiállni a metszésnek. A fagyos időben ridegebb a növények szövete és könnyebben törik, roncsolódik. A művelethez ajánlott kesztyűt viselni, és tiszta, éles szerszámokat használni. Az is fontos, hogy a metszés megfelelő szögben történjen. Ebben az időszakban lehet megmetszeni például a szőlőt, az őszi málnát, a fügét vagy a lilaakácot is. Most kell megmetszeni az alma- és körtefákat. A szilvát, a cseresznye és a sárgabarackot most nem érdemes metszeni, mivel ez csak fogékonyabbá teszi őket a különböző betegségekre, kártevőkre. A legtöbb gyümölcsfa esetében a tél második felében érdemes oltóvesszőket vágni. Ha fagymentes az idő, el lehet kezdeni a díszcserjék ritkítását is, a túl sűrűn álló hajtásokat a talaj szintje fölött kell levágni. A lomblevelű sövényeket, amelyek túl magassá nőttek, az idős fás részekig kell visszavágni.

4. Most ellenőrizhetjük a kerítést és a kerti csapokat

Ha sérült a kerítés, célszerű most kijavítani. A szakértők szerint ezzel a munkával nem érdemes várni tavaszig, amikor egyébként is összesűrűsödnek a kerti munkák. Az esetleges erősebb fagyok érkezését szem előtt tartva célszerű ellenőrizni, hogy a kerti vízcsapokat megfelelően szigetelte-e az ember. Ilyenkor még könnyebben lehet pótolni az esetleges elmaradásokat, vagy felmerült problémákat, mint február végén, március elején.

5. Most lehet és kell megrendelni a tavaszi magokat

Ásni ugyan még nagyon korai, de a tervezéshez soha sincs elég korán. Most nyugodtan át lehet nézni a vetőmag-katalógusok kínálatát, és el lehet kezdeni a tervezést - természetesen a vetésforgónak megfelelően - az idei vetőmagszükségletet illetően. Most lehet továbbá ültetési tervet is készíteni, valamint megrendelni minden olyan zöldség, gyümölcs magját, amit erre az évre tervez ültetni az ember. Fontos, hogy akár vetőmag-katalógusokból szemezget, akár kertészetekben, áruházakban néz körül az ember, mindenképp hasznos, ha ezt nem halasztja az utolsó pillanatra.

6. Törzstisztítás és permetezés

Ilyenkor érdemes elvégezni a törzstisztításokat is a kertben lévő fákon. Drótkefével dörzsöljük át a törzseket, hogy eltávoltítsuk az áttelelő kártevőktől a fát. Érdemes az idősebb fák törzsének tisztogatását elkezdeni az enyhébb napokon. Először kaparóvassal, azután drótkefével távolítsuk el a kéregripacsokat és az alatta meghúzódó, áttelelő kártevőket, kórokozókat. A munka megkezdése előtt terítsünk fóliát a fa köré és a kaparékot égessük el.

Permetezés nyugalmi állapotban levő növényeknél: a tél eleji fagymentes napok a megfelelő idő arra, hogy lepermetezzük a növényeket, így megelőzhetjük telet átvészelő rovarok és betegségek által okozott károkat. A kombinált mész, kén és olaj vagy réz összetételű permetezőszer a leggyakrabban használt téli kezelés. Fontos, hogy ne permetezzünk, ha a hőmérséklet fagypont alatt van, vagy ha esik az eső, illetve erős szél fúj! A másik szabály, amit minden körülmények között be kell tartani, hogy mindig az adott szer használati utasításának megfelelően végezzük a permetezést!

7. Van, amit még ilyenkor érdemes elültenünk

Vannak olyan hagymák, amelyeket még ilyenkor érdemes elültetni. Ha nincsenek erős, talajmenti fagyok, akkor a következőket tudjuk januárban elültetni: korai burgonya, borsó, zeller, hagyma, saláták, karfiol, újhagyma, spenót, eper, málna, áfonya. Január vége felé már el lehet vetni a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethetőek legyenek a palánták a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is meglehet kezdeni a különféle növények duggatását, vetését.

Virághagymák ültetése: elfelejtettük elültetni a hagymákat? Bár eléggé késő van, ha a talaj fagymentes és viszonlag száraz eldugdoshatjuk még a tulipánok, nárciszok, jácintok, és sáfrányfélék hagymáit vagy ültethetjük őket teraszon egy nagyobb méretű cserépbe is, A hagymák ajánlott ültetési mélységéről érdemes tájékozódni.

8. Locsolás télen?

A fűtetlen helyiségben áttelelő leandert, kaktuszokat és citrusféléket is érdemes alaposabban szemügyre venni, nehogy betegség támadja meg őket. Ha ezt észlelné valaki, akkor ne tétovázzon, hanem kezelje a növényeket a megfelelő szerekkel. A locsolásról se szabad megfeledkezni, ugyanis a teleltetőben lévő növényeket télen is meg kell öntözni, ahogy a télikertek növényeit is, csak jóval ritkábban, két-háromhetente.

9. Nem szabad megfeledkezni a madarakról és a kisállatokról

Érdemes ilyenkor is gondolni az itthon telelő madarakra. A kertben el lehet helyezni számukra madáretetőket, és gondoskodni lehet arról, hogy ezek mindig fel legyenek töltve eleséggel. Emellett mesterséges fészekodúkat is ki lehet tenni. Az etetőkben olajos magvakat (legjobb a napraforgó), szalonnabőrkét, faggyút lehet kitenni, de ma már előre elkészített madáreleség-mix is kapható, ez a legjobb, mert biztos, mindent tartalmaz, amire a kismadárnak szüksége lesz télen. Ha nincs tó vagy valamilyen folyóvíz a közelben, valamint kerti tóval sem rendelkezik az ember, a madáritatót is mindig ajánlott feltöltenie friss vízzel.

10. Védekezés a jégkárok ellen

Seprűvel óvatosan távolítsuk el a havat és a jégkérget a fákról, örökzödekről. Ha gyengébb fagyról beszélünk, akkor elégséges egy anyaggal letakarni növényeidet. Egy lepedő vagy hasonló pamutszövet megakadályozza a levelek megfagyását, ugyanakkor a növények légzését nem gátolja. Ha nagyobb területen fekszenek a növények, akkor egynél több rétegű anyagra lesz szükséged a letakarásukhoz. Fontos tudni azt is, hogy a növényeket be kell takarni mielőtt a nap lenyugszik, mivel a sötétség beálltával a nap folyamán felhalmozódott hő gyorsan elillan.

Egy másik fagymegelőző intézkedés lehet az öntözés. Bár elsőre furcsán hangzik, a késő délutáni öntözés ténylegesen segít a fagyás megelőzésében. Ez a módszer csak gyenge fagy esetén működik, és a lényege abban áll, hogy a víz lassabban hűl le, mint a levegő, és a talajból elpárolgó víz egy kevéssel megemeli a növények hőmérsékletét. A levegő áramlása szintén távol tartja a fagyot. Ha szeles az idő, akkor nem kell különösen védekezni fagy ellen, mert az áramló levegő megakadályozza a fagy kialakulását. Kisebb területen, szélcsendes időben egy ventillátor is segíthet.