Nagy István agrárminiszter március végén közölte, hogy továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat. Ez azért fontos, mert több tízezer magyar állampolgár telkén, tulajdonán lehetnek olyan fúrt és ásott kutak, amelyekről a hivatalok jelenleg nem tudnak. Eddig nem is kellett, hogy tudjanak róluk, csakhogy idén lejár az a moratórium, amely után egy magánember akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat az illegális kútja miatt - írta meg az Infostart.

A hatályos szabályozás szerint az év végéig regisztrálni kell ezeket a kutakat. Ahogy Nagy István fogalmazott,

a bejelentési kötelezettséget szankciómentesen december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz, továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját.

A megfogalmazás azt sugallja, hogy egy kis papírmunka után a családi ház kertjében lévő kút legálissá válik. Ez azonban csak részben van így, és a jogkövető eljárás bizony pénzbe kerülhet.

Az Infostart megkereste az egyik legkomolyabb kútfúró vállalkozást, akik elmondták, hogy 3-4-szeres az érdeklődés, és hogy a korábbi években az áprilistól októberig tartó idényben áprilistól októberig volt nagyjából ugyanannyi megkeresésük, mint idén két hónap alatt. A szakemberek beszámoltak arról is, hogy az érdeklődök többsége, mintegy 70%-uk, a fúrt kutakkal kapcsolatban vár eligazítást. Azt azonban kiemelték, hogy

aki szeretné bejelenteni kútját, annak fel kell keresnie egy szakembert (vízkútfúró vagy vízmérnök), aki kiállít egy tervdokumentációt a kúthoz. Ezt a dokumentációt kell az illetékes hatóságnak (jegyző vagy katasztrófavédelmi igazgatóság) benyújtani. Magánszemély esetén ezt meg lehet tenni papír alapon és elektronikusan is (ügyfélkapu, e-papír), jogi személy esetén kizárólag elektronikusan. A hatóság a dokumentáció benyújtása után adja ki a határozatot a kútról. A dokumentáció tartalmát rendelet szabályozza (41/2017. (XII. 29.) BM rendelet) így az mindig fix mennyiségű adminisztrációval jár.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a kút létesítésének idejétől, mélységétől, felhasználásától függetlenül minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül vagy attól eltérően létesült. A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt).

A kúthoz szükséges dokumentáció elkészítésének a díját a vállalkozó határozza meg, így nagy a szórás árak tekintetében. A lakossági (jegyzői hatáskörbe) eső kutaknál jellemzően alacsonyabb ez az összeg. Amit általában ezek a díjak tartalmaznak: munkadíj, kiszállási költség, postai díjak, a vállalkozót terhelő adók. A szakemberek tapasztalatai szerint a piacon jelenleg átlagosan 50-200 ezer forint között mozog egy kút dokumentálása. Ami valóban fontos, és erre kérdéseinkre adott válaszukban külön kitérnek, hogy

a jegyzői hatáskörbe eső ásott és vert kutak esetében nem kell a szakember által kiállított tervdokumentáció, így ezeknek a kutaknak az engedélyeztetése díjmentes.

Az önkormányzatok honlapján elérhető formanyomtatvány egy laikus számára kissé rémisztő kérdéseket is tartalmaz, így például “földrajzi vagy EOV koordinátákat” kér, amit azonban ezen az oldalon meg lehet szerezni. A kutengedélyezes.hu oldalán megírták, hogy akkor is be lehet nyújtani az engedélyt, ha az embernek fogalma sincs arról, hogy ki, mikor és hogyan fúrta ki a kutat. Az már egy másik kérdés, hogy a nyomtatványon szereplő számos kérdést, például a “szűrőzött szakasz mélységközege” szakember hiányában miképpen válaszolja meg az ember. Tovább árnyalja a képet, ha az adott kút érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, vagy ha a kút a telekhatárhoz közel van. Akkor ugyanis a a szomszéd telek helyrajzi számát is tudni kell. Arról már nem is beszélve, hogy "telekhatárhoz közeli kutak esetén a szomszéd telek tulajdonosának hozzájárulása is szükséges lehet a kút engedélyeztetéséhez".

A kúttal rendelkező embereknek tehát december 31-ig van idejük lépni. Ha valaki nem profi, de legalábbis amatőr kútfúró, és felelősségteljesen jár el, akkor az internetes információk alapján a kút engedélyeztetése nagyjából 50 ezer forintba kerülhet, de ez függ a kút és a dokumentáció paramétereitől is. Ezt erősítette meg a boon.hu-nak egy országosan dolgozó kútfúró, Diós József, az Öcsikút Kútfúrás vezetője. A szakember szerint a 30 méter mély magánszemély tulajdonában lévő kutakra általában mindig kiadják az engedélyt. Az ellenőrzés körülbelül egy óra hosszát tart és mindenféle régi házi kútra vonatkozik. Az ára 70 és 100 ezer forint között mozog.

Van azért jó hír is a végére: eszerint a 31 évvel ezelőtt létesített kutakra mindezek az eljárások nem vonatkoznak. Pontosabban a kutak létesítése csak az 1992-es évet követően lett engedélyköteles, a korábban létesülteknél az "engedély nélküliség” fogalma nem merül fel.