Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az érőfélben levő almafajták színesedéséhez jól jött a csapadék és a magasabb páratartalom, mert a korábbi meleg-száraz idő akadályozta a piros almák színeződését. Egyes fajtákon erősödött a kalciumhiány okozta gyümölcsfoltosodás, de ezen a helyzeten már nem lehet javítani. A gyümölcshullás és a moníliás gyümölcsrothadás folytatódik. A nedvesebb viszonyok ismét előcsalogatták a meztelen csigákat, így többek között a hullott gyümölcsből is jókorát lakmároznak. A kártevő gyérítése minden lehetséges eszközzel még most is hatásos, hiszen a csigák nem pusztulnak el ősszel, hanem télire elvermelik magukat egy üregben, tavasszal pedig ott folytatják majd, ahol abbahagyják a károsítást - írja a Hellovidék.
A csonthéjas gyümölcsfák őszi lombhullása a nappalok rövidülésével egyre erősödik. Már nemcsak a sztigminás-és blumeriellás levélfoltossággal fertőzött levelek, hanem az egészségesek sárgulnak és hullanak le. Házikertekben a pázsitokról rendszeresen el kell távolítani a lombot, mert alatta, különösen, ha nedves a levél, könnyen bepállik a fű. A még aktívan fejlődő gyepre ebben az időszakban már csak foszfor, kálium és magnézium túlsúlyos tápanyagot szabad kiszórni, ami elősegíti a pázsitok télre való felkészítését. Javában zajlik a szőlő betakarítása, a hangyák és a darazsak mellett sok katica, feltehetően harlekin katica is táplálkozik a sérült bogyókon. Sokat nem tehetünk, csupán felgyorsítjuk a szüretet. Az idei, viszonylag bőséges fügetermés dézsmálói a harlekin katicák.
Az érett fügében csoportosan táplálkoznak, ezzel értéktelenné teszik a termést. A még szabadföldön levő paprika, paradicsom, káposztafélék termésén összpontosulnak a zöld vándorpoloskák és az ázsiai vándorpoloskák. A tömeges károsítás miatt nagyon sok a szívogatástól foltos termés, melynek esztétikai és gazdasági értéke lecsökken. A károsítás mellett már elkezdődött a védettebb zugokba történő vándorlásuk, ezért tartsuk zárva vagy szúnyoghálóval védjük a lakások nyílászáróit. A hosszú és meleg szeptemberi időben még sok helyen intenzíven rajzik a selyemfényű puszpángmoly, ezért az áttelelő hernyók ellen még most is védekezésre kényszerülnek a kerttulajdonosok. A késői rajzás miatt a hernyók a fagyokig fognak károsítani, de a téli kényszernyugalom után tavasszal folytatják táplálkozásukat a buxus növényeken.
Mivel találkozhatunk még az őszi kertekben?
A későszezoni veteményeskertek bőségükről ismertek, de néha nem csak a zöldségeket találunk itt nagy kínálatban, hanem rengeteg kártevőt is. Sok rovarnak, bogárnak közvetlenül a betakarítás előtt támad kedve bevenni a kertünket, amikor a zöldségek, gyümölcsök a legérettebb, legszebb állapotukban vannak. Ez azért van, mert a kártevőknek extra táplálékra van szükségük, mielőtt visszahúzódnak a téli hónapokra. Amikor ez megtörténik, a kertünk elsődleges célponttá válik. Éppen ezért összegyűjtöttük azokat a kártevőket, melyek most biztosan felbukkanhatnak a kertünkben.
Levéltetvek
Ezek a kis, körte alakú rovarok olyanok, mint a kis vámpírok, átszúrják a növényeket és kiszívják a benne lévő folyadékot. Ez idő alatt a levéltetvek új populációt szülnek. Az új levéltetvek kötegei a születés után 7-10 nappal szaporodhatnak. A hőmérséklet lehűlésével a károk tetőznek. Táplálékuk a növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Általában a növények zsenge leveleit szivogatják, és ezzel gyengítik és fertőzik meg azokat. A levelek torzulnak, összesodródnak. Mézharmatot választanak ki táplálkozásuk során, amelyet a hangyák előszeretettel fogyasztanak. Ha a növényeken sok hangya figyelhető meg, ott valószínűleg levéltetvek is vannak. Sok növénybetegséget terjesztenek és vírusvektorok, valamint többnyire rendszer nélküli csoportokban élnek.
Káposztalepke hernyója
Ezek a levélevő hernyók, akik szeretnek olyan növényeket enni, mint a káposzta, a kelkáposzta és a bok choy. Hogyan lehet felismerni ezeket a rovarokat? Ezek a hüvelykujj-szerű hernyók hurkokká ívelik a hátukat. A fehértől a halványzöldig terjedő színükről és a fehér csíkokról észrevehetjük őket.
Gyapottok bagolylepke
A bagolylepkéknek rengeteg faja van, a leggyakoribb és a legnagyobb kártételeket okozó azonban a gyapottok bagolylepke, amely jelenleg még a zöld virágzó növényeken károsít. Általában nyártól károsíthat, és a paprikán,a paradicsomon és a babon szokott jelentős károkat okozni. Egyetlen jól fejlett nőstény akár ezer petét is lerakhat. A hernyók bármely növény, bármely tokoferol-, vagyis E-vitamin tartalmú szaporító szervén képesek felnőni. A hernyók a bimbókon, a virágokon, vagy a terméseken fejlődnek ki.
Aknázómolyok
Az aknázómolyok többsége a gyümölcsfák fertőzött lehullott levelein telel, ugyanis ez a kártevő nem a gyümölcsöt károsítja, hanem a növény levelét. Ezt azonban olyan mértékben teszi, hogy a nyár derekára akár le is hullhat az összes levél a fáról. Az ellenük való védekezés meglehetősen nehéz, mert elsősorban az első nemzedék ellen kellene egy-két, jól időzített permetezéssel védekezni. Azonban gyakran a kártevő első nemzedékének rajzása egybeesik a virágzással, és ilyenkor egyrészt nehezen vesszük észre a lombkoronában cikázó fehér lepkéket, másrészt pedig csak olyan készítményeket lehet használni, amelyek a méhekre nem veszélyesek. Alapvető fontosságú tehát a megelőzés, ugyanis egy súlyos fertőzés esetén a lehulló lomb vesztesége azt idézi elő, hogy nem tudja kifejleszteni a növény egészségesen a már megkötött gyümölcsöket. Ezzel nemcsak az adott évi termést, hanem a következő év hozamát is veszélyeztetik. A védekezést érdemes a tömeges lárva kelés idején elvégezni.
+1 Bodobácsok
A poloskák alrendjébe tartoznak, kellemetlen szagot azonban nem árasztanak. Táplálékuk elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszik a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is. A verőköltő bodobács nem tartozik a kártevők közé, telelőhelyet keresvén mozog tömegesen. A házfalakat, napsütötte párkányokat tömegesen lepheti el, időnként téli időszakban is. Jól kivitelezett szúnyoghálókkal megakadályozható a beltérbe való bejutásuk. Csak akkor javasolt ellenük rovarirtással védekezni, ha nagy számban sütkéreznek a falon, továbbá ha bejutnak a lakótérbe. Kárt itt sem okoznak, undor keltésükkel azonban zavarják az emberek nyugalmát.