Sok régi házipraktika maradt fönn, amelyek többsége hasznos és hatásos. Sörrel lehet darazsat fogni, de ez a csiga csapdába is jó csalétek. A csigák ellen hatásos, ha a védendő növényeket faszénporral körbe szórjuk, bár ez csak addig hat amíg át nem nedvesedik. A földibolhák a káposzta s retekféléket képesek tarra rágni, de ezek nem nagyon tudnak 60 centiméternél magasabbra ugrani, ezért ha e növényeket ennél magasabb magaságyásban neveljük az jó módszer ellenük. A bársonyvirág, vagy büdöske (Tagetes sp.) is sok rovar kártevőt riaszt, de csak akkor ha az ágyás körbe van vetve ezzel a virággal. Egy-egy tő a kertben nem sok riasztó hatást eredményez.

Illóolajok: nem véletlenül termelik a növények

Az illóolajok kapcsán a lakás párologtatós illatosítása, illetve a natúrkozmetikumok jutnak először eszünkbe nem a növényvédelem. Pedig ezek a növények igen koncentrált másodlagos anyagcsere termékei, melyeket esélyes, hogy épp rovarűzési céllal, valamint gomba és baktériumölő célzattal termelnek egyes növények. Az illóolajok a növények illékony, aromás vegyületei, melyeket különböző növényi részekből, virágokból, levelekből, gyökerekből, kérgekből, gyümölcsökből vonnak ki. Ezek az olajok adják egyes növények jellegzetes illatát, és számos biológiai funkciót töltenek be a növény életében. Az illatos virágok illóolajai vonzzák a beporzó rovarokat, például a méheket és a lepkéket, ezzel segítve a növény szaporodását. Más illóolajok épp taszító hatásúak a kártevő rovarokra és állatokra, így védelmet nyújtanak a növény számára.

Az illóolajok antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezhetnek, védve a növényt a gombás és bakteriális fertőzésektől. Sőt, a versengésben is lehet szerepük. Egyes növények allelopátiás illóolajokat bocsátanak ki, amelyek gátolják más növények növekedését a közelükben, ezzel biztosítva a saját életterüket. Az illóolajok szerepet játszhatnak a növény stresszválaszában, például a hőmérsékletváltozások vagy a szárazság okozta stressz kezelésében.

Az illóolajok többféle módszerrel vonhatók ki

Többféle módszer létezik az illóolajok kinyerésére. A gőzdesztilláció a legelterjedtebb módszer. A növényi anyagot egy vízzel teli edénybe fölé helyezik, és felmelegítik. A keletkező gőz áthalad a növényi anyagon, magával viszi az illóolaj molekuláit, majd egy hűtőrendszerben kondenzálódik, lecsapódik, azaz a gőz újra folyékony halmazállapotba megy át. A kondenzátum utána két részre válik: illóolajra és virágvízre (hidrolátum). A sajtolást főként citrusfélék (narancs, citrom) esetében alkalmazzák. A gyümölcs héját kipréselik, így nyerik ki az illóolajat. Oldószeres extrakciót olyan finom növényi részeknél alkalmazzák, mint például a virágok, amelyek hő hatására károsodnának. A növényi anyagot oldószerrel (például hexánnal vagy etanollal) vonják ki, majd az oldószert eltávolítják, így marad vissza az illóolaj. Ez a módszer drágább és bonyolultabb, mint a gőzdesztilláció. Az enfleurage pedig egy régebbi, ma már ritkábban alkalmazott módszer, amely során a virágok illatát zsíros anyagba (például sertészsírba) vonják be, majd az illatos zsírból oldószerrel nyerik ki az illóolajat.

Illóolajok a növényvédelemben

Sok növény termel illóolajokat, különböző céllal, és ezek sokféleképp vonhatók ki attól függően, hogy mely növényi rész rejti ezt az anyagkeveréket. Az illóolajok növényekben betöltött szerepe is mutatja, hogy ezek kivonás után más növények növényvédelmére is felhasználhatók. Akár szobanövények esetén is alkalmazhatók, hiszen biztonságos, természetes anyagokról van szó.

A teafaolaj gombás fertőzések ellen használható hígított permetként. A levendulaolaj például a levéltetvek távol tartására alkalmas, de a citromolaj is jó fertőtlenítő és rovarriasztó hatású. A fahéj illóolajának erős illata segít távol tartani a kártevőket és gátolja a gyomok növekedését. A szegfűszeg illóolaj szintén hatékony a gyomok elpusztításában, és segít a penészgombák terjedésének megakadályozásában. Permetezhető a növényekre és a talajra is.

Az oregánó illóolaj erős illatával taszítja a repülő kártevőket és segít a gombás fertőzések kezelésében. Használható gyomirtó spray készítéséhez is. A borsmenta illóolaj erős, édes illata elriasztja a különböző kerti kártevőket, mint például levéltetveket és némely hernyók ellen is hatásos. Vattacsomóra csepegtetve is elhelyezhető az érintett területeken, nem csak permetezve juttatható ki. Illóolajos permetezőszert egyszerű készíteni. Töltsük meg egy szórófejes flakont háromnegyed rész vízzel. Adjunk hozzá 4-6 csepp választott illóolajat majd használat előtt mindig alaposan rázzuk fel az oldatot, hiszen az illóolaj a víz színén úszik, tehát folyamatosan rázogatva, keverésben tartva kell kijuttatni. Kora reggel vagy este, amikor hűvösebb az időjárás akkor permetezzük ezt a növényeinkre. Gyomirtás esetén pedig épp a legnagyobb melegben a legjobb a kijuttatás eredményessége a perzselő hatás miatt. Ezek az illóolajok természetes megoldások, amelyek segíthetnek fenntartani a kert egészségét anélkül, hogy kockázatosabb vegyszereket kellene használni. A permetezőszerek illóolajokból való készítése egyszerű és viszonylag hatékony módja a növények védelmének.

Háztartási anyagok a kiskertben

Az ecet gyomirtóként is alkalmazható, emellett csigák és hangyák ellen az útjukba permetezve is hatásos, valamint lemosó permetezéshez használható hígítva. A cukor, ecet, szappan és víz keveréke levéltetvek elleni házi permetként alkalmazható. A szappan bevonja őket így a légzésüket gátolja, a cukor pedig a tapadást fokozza. A káliszappan a legelterjedtebb és leghatékonyabb választás a növényvédő permetezőszerekhez. A káliszappan természetes, biológiai hatású, és segít a rovarok, például levéltetvek és atkák ritkításában. Oldjunk fel 0,5-1 dl káliszappant 10 liter vízben ezt permetezzük a növényekre, különösen a levelek fonákára. Folyékony szappanból is készíthetünk permetszert, ami kifejezetten hasznos a legtöbb levélkártevő ellen, mivel kiszárítja azok kitinvázát. 50 g folyékony szappant oldjunk fel 3 liter meleg vízben. A bikoertészek sok más háztartási anyagot is a növények érdekében csatasorba állítottak, de a „védő növények” és a növényekből készített erjesztett levek is szerepelnek a növényvédelmi és tápanyag utánpótlási praktikák között.