Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után. Rendezzük őket csoportokba – például fák, cserjék, gyümölcsök, zöldségek –, hiszen mindegyiknek eltérő szükségletei vannak, és ennek megfelelően kell őket ápolni. Miután elkészültünk a felosztással, kezdjük a gondozást azokkal a növényekkel, amelyek a legnagyobb figyelmet igénylik.

1. Gyepápolás

A szezon elején a pázsitunknak szüksége van egy tavaszi felfrissítésre. Először érdemes gyeptrágyát kijuttatni, majd 2-3 hét elteltével rövidre, körülbelül 2 cm-re nyírni a füvet. Ez az időszak ideális a károsodott gyep felújítására is: a kopár foltokra vagy a kipusztult területekre ilyenkor vethetünk új magokat. Nem kell sokat várni, hamar megjelennek az új hajtások. A hosszú, hideg tél után a fűnek időre és megfelelő gondoskodásra van szüksége ahhoz, hogy ismét üde zöldben tündököljön. A fűnyírást csak akkor kezdjük meg, ha a gyep megfelelően visszanőtt, és az sem mindegy, hogyan végezzük el az első vágást.

2. Vetés

Áprilisban megkezdődhet a veteményezés, és számos zöldség magját elültethetjük az ágyásokba, például spenótot, karfiolt, zöldborsót, sárgarépát, retket, karalábét, póréhagymát, sóskát, paprikát, paradicsomot, kaprot, káposztaféléket, uborkát és csemegekukoricát. A sikeres vetés érdekében figyeljünk a megfelelő vetési mélységre és a sortávolságokra. A gyümölcsök közül most érdemes elvetni a görög- és sárgadinnye magjait is. Ezek a növények kezdő kertészek számára is ideálisak, mivel könnyen nevelhetők. Ültetéskor 1-1,5 méterenként alakítsunk ki fészekszerű mélyedéseket a földben, és szórjunk bele 4-5 magot. A dinnyemagokat a kert legnaposabb, legmelegebb részére vessük el, és gondoskodjunk a rendszeres öntözésről.

A palánták kiültetésével érdemes még várni.

Egy magról nevelt palánta nagyjából 8 hét alatt éri el azt a fejlettségi szintet, amikor már készen áll a kiültetésre. Fontos figyelembe venni, hogy éghajlatunkon április végéig, illetve május elejéig nem ajánlott kitenni őket a szabadba, mivel a késői fagyok és a hűvös idő könnyen kárt tehet bennük.

Sokan hibáznak palántázáskor: ezeket rontják el a legtöbben

Palántázni nem ördögtől való dolog, ha néhány dologra odafigyelünk, akkor nem lehet gondunk belőle.

3. A kert megújítása

Kora tavasszal a legfontosabb teendők közé tartozik a gyümölcsfák, díszfák, díszbokrok, szőlőoltványok és rózsatövek ültetése. Emellett az idősebb, termő gyümölcsfák is figyelmet igényelnek, hiszen ekkor kerül sor a koronaritkításra. A sűrűn növő, egymást keresztező ágakat és vesszőket tőből ki kell metszeni, hogy a napfény minden gyümölcsöt egyenletesen érhessen, biztosítva ezzel az ízletes termést. Ez az időszak ideális a kert összes lombhullató növényének lemosó permetezésére is.

4. Fűszerkert kialakítása és gondozása

Most van itt az ideje, hogy felfrissítsük vagy létrehozzuk a fűszerkertet, akár a kertben, akár a teraszon. A téli pihenő után a citromfűnél tőosztást végezzünk, majd metsszük vissza a hajtásokat. A borsmenta szaporításához válasszuk le a gyökérsarjakat, és ültessük új cserépbe. A snidling esetében is tőosztással dolgozzunk, majd kisebb csokrokban ültessük el. Az oregánó, kakukkfű, rozmaring és zsálya esetében a dugványozás a legjobb módszer: vágjunk le egy 10-15 cm-es hajtást a növény csúcsáról, és ültessük el. Az évelő fűszernövényeket – mint a zsálya, rozmaring, menta és levendula – évente érdemes egy nagyobb cserépbe átültetni, hogy továbbra is egészségesen fejlődjenek.

Sokan hibáznak a zöldségek ültetésekor: ezt rontják el a legtöbben a kertben

Éled a kert: állandó helyre vetéssel, vagy palántázással népesítsük be a zöldséges kertet?

5. Tavaszi növénygondozás és ültetés

Első lépésként érdemes szemügyre venni a kertben lévő növényeket: van-e elég hely számukra, vagy szükség van átültetésre? Mielőtt nekilátunk az ültetésnek, ellenőrizzük a virágládákat, tisztítsuk meg őket, és töltsük fel friss virágfölddel.

A teraszok és erkélyek legnépszerűbb növényei közé tartozik a muskátli, a petúnia és a büdöske. Az átteleltetett muskátlikat érdemes visszametszeni, hogy erőteljesebb növekedésre ösztönözzük őket. A levágott hajtásokat akár földbe is dughatjuk, hogy új gyökereket fejlesszenek. A büdöskét egyszerű magról vetni: a magokat 1-2 cm mélyre helyezzük a földbe, egymástól legalább 15 cm távolságra. Mind a muskátli, mind a büdöske jól érzi magát napos vagy félárnyékos helyen, ezért ügyeljünk a megfelelő elhelyezésükre. A petúnia magról is szaporítható, de a hónap végére már beszerezhetők a kertészetekben előnevelt palántái. Rendszeres öntözésre és bőséges napfényre van szüksége, cserébe egész nyáron virágzik, különösebb gondozás nélkül is.

6. Ideje belevágni a komposztálásba!

Ha még nincs saját komposztálód, itt az ideje elkészíteni! A konyhai és kerti szerves hulladék, valamint a fűnyesedék komposztálásával nemcsak csökkenthetjük a háztartási hulladék mennyiségét, hanem értékes, tápanyagban gazdag talajt is előállíthatunk a kertünk számára.

A komposztálás bármikor elkezdhető, de a tavasz különösen alkalmas időszak rá, hiszen most rengeteg zöldhulladék keletkezik a metszés, fűnyírás és kertészeti munkák során. Egy egyszerű komposztládát könnyen összerakhatunk fa raklapokból vagy dróthálóból. Ügyeljünk arra, hogy a komposztáló jól szellőző, árnyékos helyen legyen, és rétegezzük benne a zöld (nedves) és barna (száraz) hulladékot az optimális bomlás érdekében. Ha rendszeresen forgatjuk, néhány hónap alatt kiváló minőségű komposztot kapunk, amely javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát.

7. Teleltetett növények gondozása és kihelyezése

A fűtetlen helyiségben áttelelt növények, például a leander, a kaktuszok és a citrusfélék most különös figyelmet igényelnek. Érdemes alaposan átvizsgálni őket, hogy időben észrevegyük az esetleges betegségeket vagy kártevőket. Ha problémát tapasztalunk, ne halogassuk a kezelést, hanem azonnal alkalmazzuk a megfelelő növényvédő szereket. Bár a legtöbb növény télen kevesebb vizet igényel, a teleltetőben vagy a télikertben lévőket nem szabad teljesen elhanyagolni. Öntözésre továbbra is szükség van, de ritkábban – elegendő két-háromhetente meglocsolni őket, ügyelve arra, hogy a talaj ne legyen se túl száraz, se túl vizes.

Ahogy a tavasz beköszönt, a fagymentes helyen teleltetett növényeket – például a leandert, a babér- és pálmafákat – már elkezdhetjük fokozatosan hozzászoktatni a kinti környezethez. Április elején azonban még legyünk óvatosak, mert az éjszakai fagyok könnyen kárt tehetnek bennük. Mielőtt véglegesen a szabadba helyezzük őket, figyeljük az időjárás-előrejelzést, és fokozatosan szoktassuk őket a kinti körülményekhez.

Ha így termeszted a zöldségeket, teljesen más ízük lesz: sokan már ezt csinálják

A zöldségek halványítása egy olyan technika, amely során folyamatosan, vagy egy bizonyos fejlettségi szinttől a növényt fénytől elzárva termesztik.

7+1. Ha már elég nagyok a palántáink

A palánták kiültetés előtti edzése, vagyis a szabad levegőhöz való fokozatos szoktatása elengedhetetlen a növények egészséges fejlődése érdekében. Az edzést érdemes a kiültetés előtt 1-2 héttel megkezdeni, eleinte napi néhány órára világos, félárnyékos, szélvédett helyre helyezve a palántákat, majd fokozatosan növelve a kint töltött időtartamot. Ha éjszakára hideget jósolnak, célszerű a növényeket visszavinni a lakásba, így fokozatosan alkalmazkodhatnak a kinti hőmérsékleti ingadozásokhoz. Az edzés során figyeljünk arra, hogy a palánták ne szenvedjenek stresszt, például túl erős napsütéstől vagy széltől; szükség esetén használjunk árnyékoló szövetet vagy szélfogót. A kiültetés előtt csökkentsük az öntözővíz mennyiségét, hogy a növények hozzászokjanak a kinti viszonyokhoz, és erősebbé váljanak. A kiültetést lehetőleg borús időben vagy késő délután végezzük, hogy a palánták könnyebben alkalmazkodjanak új környezetükhöz.