Nem kérték ki a hazai kereskedőket és feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség véleményét annak kapcsán, hogy meghatározó fideszes képviselők módosítani akarják az úgynevezett vis maior szabályozást a hazai terménypiacon. A törvénymódosítási elképzelések arra irányulnak, hogy újra legyenek Magyarországon határidős ügyleteket megalapozó szerződéskötések, de a Gabonaszövetség szerint a mai tervek nem elegendők a határidős piac beindításához.

A Gabonaszövetség a parlament honlapjáról értesült arról, hogy Győrffy Balázs, Jakab István és Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselők önálló indítványként nyújtották be az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely eleget kíván tenni annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán ismételten lehessen úgynevezett határidős ügyleteket kötni - rögzíti közleményében a szakmai szervezet. A szövetség az ügyben levelet írt Font Sándornak, a parlamenti mezőgazdasági bizottság fideszes elnökének.

Az érdekképviselet kedvezően fogadja, hogy rendezni kívánják a mai súlyos piaci problémát, és hogy megváltozni látszik az a hibás felfogás is, amely szerint a betakarítás előtt a termelő és kereskedő között megkötött szállítási szerződést egyértelműen a termelőre hátrányos konstrukciónak tekintették. Ugyanakkor sérelmezik, hogy a szövetség véleményére nem voltak kíváncsiak és nem teremtették meg az egyeztetések lehetőségét, holott az érdekképviselet évek óta sürgeti, hogy a termelők és kereskedők tevékenységét egyaránt korlátozó, a nemzetgazdaságnak is kárt okozó jogi környezet mielőbb megváltozzon.

A szövetség szerint a benyújtott módosító indítvány elmozdulást jelent, amennyiben igyekszik átláthatóbb szerződéses viszonyt kialakítani a termelők és vevőik között, de ez nem elegendő a határidős piac beindításához. Fenntartják azt az álláspontjukat, miszerint a felvásárlók számára továbbra is aránytalanul nagy kockázatot jelent a termelési kockázat felvállalása, hiszen terméskiesés esetén sem a kereskedő, sem a feldolgozó nem hivatkozhat vis maior-ra főleg, ha a terményt a nemzetközi piacon értékesíti.

A magyar mezőgazdaság csak úgy tudja exportpiacait megtartani, ha biztosítani tudja a folyamatos áruszállítást. Ennek egyik feltétele az, hogy a leszerződött és feldolgozásra előirányzott mennyiségeket a megállapodásoknak megfelelően le lehessen szállítani. Amennyiben az áruellátás nem biztosított Magyarországról, úgy a külföldi végfelhasználók vagy más beszállítókat keresnek, vagy az árba beépítik a "nem szállítás" kockázatát és jóval alacsonyabb árakat hajlandóak csak fizetni a magyar áruért. Ennek mindenképpen negatív nemzetgazdasági hatásai vannak - állítja a szövetség.

A magyar fizikai határidős piac nem csak a belföldi feldolgozóknak és termelőknek biztosította a lehetőséget az árak fixálására, hanem a külföldi kereskedők és feldolgozók részére is. Az európai cégek a francia MATIF mellett a magyar piacot használták fedezeti ügyletek megkötésére, jelentős likviditást biztosítva ezáltal a piacnak. A szövetség szerint ennek szintén a magyar termelők voltak a haszonélvezői, hiszen mindig volt elérhető piaci ár.