Újra megvan a veszélye annak, hogy a hazai takarmánykukorica-termést komoly fuzáriumfertőzés éri, mivel a szokatlanul csapadékos időjárás kedvezett a méregtermelő gombáknak. A fuzáriumtoxinok közül Európában az úgynevezett deoxinivalenol (DON) fordul elő leggyakrabban, így most is ez okozhatja a legnagyobb gondokat.

A felvásárlók - takarmánygyártók és exportőrök - rendkívül óvatosak a piacon, és most a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítanak a toxinmérésekre - közölték az agrarszektor.hu-val gabonapiaci szakértők. A vevők válogathatnak az árutételekben, mert a 9,3 millió tonnára várható idei rekord termés jóval meghaladja a belföldi igényeket. Takarmányozásra itthon mintegy 3,2 millió, bioetanolgyártásra 1,8 millió tonna kukoricára lehet szükség, így több mint 4 millió tonnás exportárualap is képződhet. Az árubőség miatt a felvásárlók vannak nyeregben, és vissza is utasítják azokat a kukoricatételeket, amelyek határérték feletti DON-toxin mennyiségeket tartalmaznak.

A fuzáriumgombák méreganyagai humán- és állategészségügyi szempontból is veszélyesek lehetnek, és már viszonylag kis toxinmennyiségek elfogyasztása is komoly következményekkel járhat. Embereknél a DON émelygést, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat és fejfájást okozhat, a haszonállatoknál pedig elsősorban a súlygyarapodást, a szaporodást, a vérképzést és az immunrendszert veszélyeztetheti, de súlyosabb esetekben akár elhulláshoz is vezethet.

A humán- és állategészségügyi veszélyek megelőzése érdekében a gabonafélék fuzárium-fertőzöttségének, illetve toxintartalmának maximális mértékét szigorú határértékek állapítják meg. Így például a kukoricatételekben a fuzáriumos szemeket is magába foglaló, úgynevezett káros keveréktartalom nem lehet nagyobb 0,5 százaléknál, a feldolgozatlan kukoricára vonatkozó, humánegészségügyi DON-toxin mennyiség pedig legfeljebb 1750 mikrogramm/kilogramm (ppb) lehet.

A takarmányok ugyanakkor az élelmiszereknél több DON-t tartalmazhatnak, amelyet az magyaráz, hogy a fuzáriumtoxinok az állati eredetű élelmiszerekkel korlátozott mértékben juthatnak az emberi szervezetbe. Az uniós ajánlás szerint a takarmányozásra szánt termékek fuzáriumtoxin-mennyisége 2000-12000 ppb is lehet, amely - a haszonállatok biztonsága érdekében - függ az állatok testtömegétől is.

A felvásárlók a szerint is megkövetelhetik a kukoricatételek minimális DON-toxin tartalmát, hogy a megvenni kívánt árukat humán-, takarmányozási vagy ipari célokra szánják. Fontos szempont lehet az is, hogy a megvásárolt kukoricát a felhasználás előtt meddig kell tárolniuk, mert a toxinmennyiség a raktározási alatt is nőhet. Az export szintén meghatározó tényező lehet, és az eladók az áru visszaküldésére is számíthatnak, ha a toxintartalom a szerződésekben rögzített határértékeket meghaladja. A gazdasági károkat növelheti, hogy szélsőséges esetben egy-egy árutétel felkerülhet az unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerébe is, ez pedig a teljes magyar gabonaexportra nézve kedvezőtlen következményekkel járhat.

A tapasztalatok szerint 4000 mikrogramm/kilogrammos DON-tartalomnál húzható meg az a határ, ameddig a felvásárlók - hasznosítási céltól függően - a kukoricát megveszik. A takarmányozásra már nem használható, nagyobb toxinmennyiségű tételek feldolgozhatók a bioetanolgyártásban is, bár ez esetben a melléktermékeket - például égetőművekben - meg kell semmisíteni. A nagymértékben fertőzött kukorica közvetlenül is elégethető biogáz-erőművekben, és szakértők szerint a mostani szezonban ez is lehet a sorsra számos betárolt készletnek. Egyelőre azonban a mérési eredmények nem mutatnak komolyabb fertőzéseket, bár a kimutatható toxintartalom folyamatosan növekszik, és az utóbbi hetekben már nőtt a 5000-6000 ppb-re bevizsgált tételek száma - közölték az agrarszektor.hu-val ágazati szakértők.

A mérési eredményeket ugyanakkor jelentősen befolyásolhatja, hogy a toxintartalmat milyen módszerrel vizsgálják a piaci szereplők. A különböző gyorstesztek vagy például az úgynevezett Elisa-tesztek esetenként a valóságosnál nagyobb toxinmennyiséget mutathatnak ki, ezért a tényleges tartalom egzakt megállapításához akkreditált laboratóriumok "döntő módszereire" lehet szükség, mint amilyen például a HPLC-eljárás is.

Az akkreditált mérési eredmények azért is fontosak lehetnek, mert a felvásárlók most a toxin-fenyegetettséget az árak letörésére használhatják fel. Ez persze nem speciálisan "magyar jelenség", mivel ez a helyzet Európa-szerte is, de Magyarországon is kedvezőbb felvásárlási árakat érhetnek el azok, aki a tényleges toxintartalmat akkreditált vizsgálatokkal támasztják alá.