agrárszektor.hu: A talajminőség megőrzése vagy javítása érdekében a kukoricatermesztésben milyen technológiai megoldásokat érdemes választani?

Szieberth Dénes: Legelőször le kell szögezni, hogy talajminőség-megóvás és -javítás helyes, átfogó talajerő gazdálkodás nélkül nincs. A talaj meghatározó tulajdonságainak figyelembe vétele nélkül nem lehet technológiai megoldásokról sem beszélni. A talajminőség általánosságban csak annyiban van összefüggésben a technológiai megoldásokkal, hogy azok milyen befolyással vannak a talaj szerkezetére. Ezek a kukoricatermesztésre is igazak. Először is azt kell tisztáznunk, milyen célt szeretnénk elérni az adott megoldással. A mindenkori cél a minimumtényezők összhangba hozása a kedvező állapotban lévő tényezőkkel, hogy ki lehessen aknázni a talaj természetes, illetve befektetésekkel létrehozott kedvező tulajdonságait.

Hadd mondjak néhány példát. A művelést megoldhatjuk kormánylemezes vagy leszerelt kormánylemezű ekével, altalajlazítóval, közép-mélyen (25-30 centiméteren) járó kultivátorral, vagy "művelés nélkül". Ezek alapvetően nem változtatják meg a talaj minőségét, ha megválasztásukkor és használatukkor figyelemmel vagyunk a talajtípusra, a talaj rétegviszonyaira, összetételére, pillanatnyi szerkezetességére, nedvességtartalmára, a lejtőviszonyokra és az időjárás jellegére.

Jelentősen - és tartósan - ronthatjuk viszont a talaj minőségét helytelen irányú műveléssel, szükségtelen művelettel okozott felesleges taposással, nem megfelelően megválasztott gumiabroncsokkal, nem megfelelő öntözőberendezéssel, egyhangú szerszámhasználattal és művelési mélységgel.

Ha a kukoricaszárat mulcstakaróként használjuk - amennyiben technológiai megoldásnak tekintjük -, körültekintően kell eljárnunk. Az eljárás haszna attól is függ, hogy mi lesz az utóvetemény. Ha a rosszul felaprított szárat belekenjük az őszi sárba, kárt okozunk. Ha az apróra felszecskázott növényi maradványokat sekélyen bedolgozzuk, hogy a szél el ne vihesse, de takaró hatását kifejthesse, helyesen tesszük. Ha nem gondoskodunk arról, hogy a beteg szár fuzáriumos gombafertőzésre érzékeny utóvetemény előtt (pédául tavaszi árpa) mélyen a földbe kerüljön, vagy lebomoljon, öngólt rúgunk.

agrárszektor.hu: A klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A fajtaválasztásnál milyen szempontokat kell figyelembe vennünk ?

Sz. D.: A klímaváltozás azt jelenti, hogy a fajták hamarabb válnak elavulttá, hiszen egy más jellegű klímára nemesítették őket. Első feladat tehát a nemesítőké, hogy az új feltételeknek megfelelő, választható hibrideket kínáljanak fel. A klímaváltozás legfőbb jellemzője a szélsőségek gyakoriságának növekedése, a szélsőségek nagyobb mértékű kilengése és a szélsőség jellegének (irányának) kiszámíthatatlansága. Ebből az következik, hogy azoknak a fajtáknak kell elsőbbséget adni, amelyek megfelelően teremnek átlagos és kedvezőbb körülmények között, de nem roppannak össze nagyobb stresszhatások nyomása alatt sem. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy nagy valószínűség szerint nem kerülnek ki a nemesítőktől mindenirányú szélsőséget jól tűrő, ugyanakkor kedvező körülmények között kiugró teljesítményt nyújtó hibridek. Ezért a fajtaválasztásnál az időjárási elemek iránti tűrőképesség mellett fokozott figyelmet kell fordítani az egyéb - például betegségek vagy gyomirtó szerek elleni - rezisztenciákra, és olyan talajerő gazdálkodást kell folytatni, amely biztosítja a növényzet számára a folyamatos és egészséges fejlődést szélsőséges körülmények között is.

agrárszektor.hu: Milyen változtatásokra van szükség a talajművelési technológiákban?

Sz. D.: A talajművelési technológiáknak tovább kell csökkenteni a keréknyomást, a menetek számát és a műveletvégzéshez szükséges időt. Meg kell valósítani a "precíziós" talajművelést, azaz olyan többfunkciós és változtatható behatást végző eszközöket kell gyártani, amelyek talaj-információs adatbázisra épített folyamatvezérléssel a termőterület minden pontján az éppen szükséges beavatkozást végzik. Várható, hogy a jelenlegi mechanikai alapú, erőszakos divathullám elmúltával egyéb alternatívák is előtérbe kerülnek, mint a fizikai, a kémiai és a biológiai alkalmazások tudatosabb és hatékonyabb beépítése a talajművelés rendszerébe.

agrárszektor.hu: Szükség lehet-e a korai vetésű kukoricahibridek arányának növelésére?

Sz. D.: Kérdés, mi a korai? Jelenlegi koraiság-felfogásunk szerint Magyarországon a vetésterület nagyobb részén "korai" (FAO300 és FAO400 közötti) tenyészidejű hibrideket termesztünk. Az arány stabilnak és megfelelőnek tűnik. Ez abból fakad, hogy a nyár közepén tapasztalható szárazság- és hőségperiódusok miatt nem tudjuk kihasználni a hosszabb tenyészidejű hibridek nagyobb kapacitását. Inkább az jósolható, hogy ha az öntözés fejlődik, az öntözés előnyeit valamivel hosszabb tenyészidejű hibridekkel igyekeznek majd hasznosítani. A koraiság egyébként nem csak termés, hanem költségkérdés is, tekintettel arra, hogy a hosszabb tenyészidejű hibridek esetében a költségek egy jelentős részét a szárítás teszi ki.