Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Több mint 20 millió, nukleáris technológiával sterilizált hím gyümölcslegyet engednek szabadon a dél-horvátországi Neretva völgyben. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) segítségével létrehozott úgynevezett Steril Rovar Technológiával (SIT) a gazdák kevesebb vegyszer felhasználásával védhetik meg ültetvényeiket - számolt be közleményében a FAO.
A SIT egy születésszabályozó módszer, amellyel kártevőmentes vagy alacsony gyakoriságú területeket lehet kialakítani. A módszerrel nagy mennyiségben tenyésztett kártevő rovarokat sterilizálnak ionizáló sugarakkal, majd a kezelt példányokat a kártevővel fertőzött területeken engedik ki. A steril egyedek hiába vennének részt a szaporodásban, a meglévő rovarpopuláció nem növekedhet, sőt az egyedszám jelentősen csökken.
A helyi lakosság kilencven százaléka kötődik valamilyen formában a citrusfélék termeléséhez. Leginkább mandarint termesztenek, amelynek mintegy nyolcvan százalékát külföldön adják el. Ültetvényeik leggyakoribb és legveszélyesebb károsítója az úgynevezett narancslégy, amely az egyik legpusztítóbb gyümölcslégy faj. Ezért a földrajzi adottságok és a rovar jelenléte miatt a Neretva-völgy ideális kísérleti terepe lett a SIT technológiának.
A módszer 2010-es bevezetése óta a helyi gazdák mintegy húsz százalékkal növelték éves termésmennyiségüket. A pozitív eredmények miatt már tizenkét balkáni és kelet-mediterráneumi ország csatlakozott a projekthez, hogy közös kártevő-kezelési stratégiát dolgozzanak ki.
A legfontosabb érv a steril rovar technológia használata mellett, hogy segítségével a gazdák képesek kereskedelmi mennyiségű és minőségű terményt előállítani, miközben felesleges vegyi anyagok használata nélkül védik meg gyümölcsöseiket - állítja a FAO. Ezért a technológia nem csak környezetbarát, de a magas beruházási költségek ellenére költséghatékony is. Emellett a rovarok nem képesek rezisztenciát kifejleszteni a módszer ellen.
A SIT nem új módszer. Még az ötvenes években dolgozták ki az alapjait, azóta pedig számtalan kísérletben igyekeztek tökéletesíteni az eljárást. A FAO és az IAEA ausztriai laboratóriumában fejleszti a technológiát, és a steril rovarokra nemzetközi minőségellenőrző előírásokat dolgoz ki.
Így alkalmazzák a nukleáris technológiát a gyümölcslegyek ellen: