Hozamnöveléssel javítható a versenyképesség

agrarszektor.hu
Növelni kellene a termőképességet a nyár végi és őszi vetésű növénykultúráknál, hogy javuljon a gazdák versenyképessége - hangzott el a KITE Zrt. közelmúltbeli nádudvari szakmai bemutatóján. Még mindig lemaradás mutatható ki ugyanis a hektáronként előállított terménymennyiségekben a nyugati országokhoz viszonyítva, pedig a korszerű talajművelési és vetési technológiákkal, valamint a jól megválasztott fajtákkal a termelők növelhetnék a termésmennyiséget, és így a bevételeiket is.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Magas terméshozamot garantáló, korszerű talajművelési és vetési technológiákat, illetve nagy termőképességű fajtákat mutattak be az érdeklődők számára azon a szakmai gyakorlati bemutatón, amelyet a KITE Zrt. rendezett a Nádudvar környéki földeken. A cég szakemberei szerint uniós versenytársaink lépéselőnyben vannak a növénytermesztésben: keleti szomszédaink például alacsony költségekkel tudnak nagy mennyiségű búzát előállítani, míg a fejlett nyugati országok magas hozamokat, hektáronként 8-10 tonnás átlagterméseket érnek el, amely duplája a nálunk tapasztalható átlagnak.

Ahhoz, hogy versenyképesen termelhessük meg például a búzát, nem elegendő egy-egy technológiai elemen változtatni - jelentette ki Hadászi László, a KITE fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. Szerinte a legfontosabb az lenne, ha a gazdák egyöntetű, homogén minőséget állítanának elő, és megcéloznák a hektáronként nyolc tonna körüli átlagtermést.

A szakember úgy véli, hogy az őszi búzában a nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája eltér a hazai, konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. Az egyöntetű és gyors kelés mellett fontosak a növények fejlődéséhez szükséges ideális körülmények, és mivel a termés alapjait ősszel biztosítjuk, az őszi talajmunkák kiemelkedő jelentőségűek. Így célszerű olyan talajművelő eszközöket választani, amelyek igazodnak a talaj nedvességkészletéhez és az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez, valamint ahhoz, hogy az alapművelésnek minimum húsz centiméter mélyen kell megtörténnie. A szakemberek ezért alapművelés céljára a Rabe Carry Bret és Köckerling Vector lazítót ajánlják, míg az alapművelés elmunkálásához és magágy készítéshez a Köckerling Allrounder szántóföldi kuiltivátort javasolják.

A fajtabemutató fókuszában a malmi takarmány minőséget és a prémium minőséget adó fajták álltak. Malmi minőséget adó fajta az Amerigo, az Mv Lucilla, a Lennox, a Cellule, prémium kategóriájúnak pedig a Lukullus és a Lupus számítanak. E fajták genetikailag rendelkeznek azzal a képességgel, amely biztosítja a nagy termést. Mivel a csökkentett vetőmagnorma hibrideknél 80-100 kilogramm/hektár, egyéb fajtáknál pedig 180-200 kilogramm/hektár, szükségessé vált az őszi gyomirtás is - tette hozzá Hadászi László.

Az őszi búza mellett perspektivikus lenne az őszi káposztarepce termésmennyiségének javítása is. Az augusztus végén, szeptember elején vetett kultúrnövénynek a komolyabb fagyok előtt el kell érnie a 6-10 leveles tőlevélrózsás állapotot, és a minimum harminc centiméternél mélyebben elhelyezkedő gyökérzetet. Ahhoz azonban, hogy a kívánt fejlettségi állapotot a repce állomány elérje, legkésőbb szeptember legelső napjaiban a kelésnek meg kell történnie. Az év legmelegebb és legszárazabb időszakában a kelés feltételeit csak nedvesség megőrző talajműveléssel biztosíthatjuk.

A repcénél - hogy a magágy ne száradjon ki - a talajművelés és vetés között eltelt időnek rövidnek kell lennie, ezért a szakemberek olyan vetőgépek használatát javasolják, amelyek felszerelt komplett magágykészítő egységgel rendelkeznek. A magágykészítő egységen lévő sávtisztítók ugyanis eltávolítják a száraz talajszemcséket, szártörmelékeket, és egy hullámos tárcsa segítségével elvégzett finom megmunkálás után a talaj felszíne alatt meghúzódó nedves rétegbe tudja a vető egység lehelyezni a vetőmagot. Ennek köszönhetően biztonságossá és egyenletessé válik a kelés.

A bemutatón a Rabe Carry Bret és a Gaspardo lazítókat is ajánlották a repce alapműveléséhez, míg a hagyományos sűrű soros vetéshez magágy előkészítésére a Köckerling Allrounder szántóföldi kultivátort javasolták. A vetőgépek közül pedig bemutatták a John Deere 740 A sűrű soros vetőgépet, valamint JD 1740 és JD 1750 szemenkénti vetőgépeket gépeket. A JD 740 A sűrűsoros vetőgép különlegessége az, hogy talajfertőtlenítő szer kijuttatására is alkalmas. A JD 1740 és JD 1750 szemenkénti vetőgépekre felszerelhetőek azok a magágy készítő egységek, amelyekkel a vetéssel egy menetben elvégezhető a magágykészítés.

A repcénél is igaz az a kijelentés, amely szerint nem csak a korszerű talajművelési és vetési technológiák, hanem a helyes fajtaválasztás is növelheti a termőképességet. Ezért nagy temőképességű repcehibridek közül a Dribbler, az Arkaso, az ES Mercure, az Arazzo, a Diffusion, az SY és a Saveo hibrideket is bemutatták az érdeklődőknek.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 13. 13:29