Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Elmondása szerint minden a talajjal kezdődik…
Fontos hogy az elővetemény betakarítása után korszerű és okszerű talajmunkát tudjunk elvégezni. A területen maradt tarlómaradványokat apróra szecskázva a talajba kell forgatni. Ezt követően azonnal következik a lezárása, hiszen a víz elpárolgását minden eszközzel meg kell akadályozni. Egy közepes gabonatarlóban komoly tápanyagmennyiségek (makro-, mezo- és mikro-tápelemek) vannak felhalmozva, amit ha Phylazonit Tarlóbontóval kezelünk, elérhetjük a folyamatos és egyenletes tápanyag-feltáródást. A szárbontással csökkentjük a patogén gombák életterét, ami akár a későbbi növényvédő szeres kezelések számának csökkenését jelentheti.
A repce kelési erélye feljavul, ezzel pedig kiküszöbölhetjük a rovarkár és a csapadékhiány okozta tőszámhiányt, illetve az állományszétnövést. A terméstöbblet egyik alapja a négyzetméterenkénti növényszám és azok fejlettségi állapota.
De mi a megoldás akkor, ha az aszály miatt a hagyományos talajmunkát nem tudjuk elvégezni, a tarlómaradványok javát nem tudjuk a talajba keverni?
Ebben az esetben a Phylazonit Tarlóbontót sem juttatjuk ki, hiszen a tarlómaradványokat nem tudjuk a kívánt mértékben bedolgozni. Törekednünk kell, hogy a talaj felső kapillárisait zárjuk le és várjunk mindaddig, míg jó talajmunkát nem tudunk készíteni.
Az Agrova anyagában, a Phylazonit Talajoltóban is megtalálható a cellulózbontó törzs. Így ha a tarlóbontást nem tudjuk megvalósítani, akkor ajánljuk a magágykészítés folyamatába beiktatni a talajoltást. A precíziós gazdálkodás folytató gazdálkodóknak ajánljuk a Phylazonit Talajoltót vetéssel egymenetben történő kijuttatását. Ekkor a csírázó növény közvetlen környezete kerül beoltásra azokkal a hasznos törzsekkel, amelyek biztosítják a mag környezetében lévő szármaradványok elbontását (növényvédelem, tápanyagfeltárás), a kijuttatott műtrágyák megkötését és feltárását. Különböző hormonok termelése révén hatással vannak a repcegyökér fejlődésére is.
Egy nagyobb, csapadékhiányos tavaszon, amikor a repce intenzív fejlődésbe kezd (az elágazódások ekkor alakulnak ki), óriási nitrogén- és vízigény merül fel. A nagyobb gyökérzet a tavaszi N-műtrágya gyors hasznosításához és a jó vízfelvételhez elengedhetetlen. Nagyparcellás kísérleteink bebizonyították, hogy a különböző műtrágyák hasznosulásában jelentős szereppel bírnak ezek a baktériumtörzsek.
Ritkán előfordulhat olyan időszak is kora tavasszal, hogy a talajviszonyok a műtrágyaszórást nem teszik lehetővé, de a talaj és a levegő hőmérséklete miatt a repce fejlődésnek indul, itt a N-kötő törzs valamint az ekkora feldolgozott tarlómaradványok tápanyagtartalmának maradéka segítséget nyújt átvészelni azt az időt, amíg a műtrágya kiszórásra nem kerül.
Baktériumtörzseink "munkaideje" a repceérés ideéig tart. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a becők méretén túl, a becőkben lévő szemek száma és azok ezermagtömege (EMT) is jelentősen eltér a Phylazonittal kezelt javára.
Vajda Sándor hitvallása szerint azt kell megtanulnunk, hogyan tudjuk maximalizálni a talajaink természetes adottságait. "A problémákra olyan intenzív gazdálkodással kell felelni, amely a talaj termőképességének növelésére koncentrál, minden eleme okszerű, a hosszabb távú fenntarthatóságot tartja szem előtt, mindemellett környezettudatos és költséghatékony - azaz röviden: tudatos gazdálkodással."