Kettős évfordulót ünnepel idén a SAATEN-UNION: az anyavállalat idén ünnepli fennállásának 50., a magyar leányvállalat pedig alapításának 15. évfordulóját. Milyen utat jártak be azóta, hogy épül fel a cégcsoport?

A SAATEN-UNION hét közepes méretű, több mint 100 éves nemesítési tapasztalattal rendelkező nemesítő ház szövetsége. A cégcsoport szántóföldi növények nemesítésével, illetve a kifejlesztett vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. A szövetség tagjai a cégcsoport megalakulása előtt egymás versenytársai voltak, azonban idővel úgy ítélték meg, hogy a kooperáció és a közös piaci megjelenés lesz a fennmaradásuk záloga. Az elmúlt 50 év bizonyította, hogy ez jó döntés volt, hiszen sok, abban az időben meghatározó cég eltűnt azóta a piacról. Kétségtelen, hogy a cégcsoport egy kicsit más struktúrában működik, mint a nemzetközi nagyvállalatok többsége. A termékpaletta nagyon széles, a burgonya és a cukorrépa vetőmagjának kivételével minden elérhető nálunk, ami a szántóföldön megterem. Ebben is különbözünk sok versenytársunktól, akik jellemzően csak néhány termékre fókuszálnak.

A SAATEN-UNION nemesítési tevékenysége ma 20 nemesítő állomáson, Európa szerte 100 kísérleti helyszínen zajlik, és több mint 40 növényfajra kiterjed. Ennek köszönhetően mintegy 240 fajta és hibrid forgalmazását végzi nyolc európai leányvállalat, köztük a hazai SAATEN-UNION Hungária Kft. A magyar leányvállalat 2000-ben kezdte meg tevékenységét. A vetőmag-forgalmazás terén kialakított együttműködésnek köszönhetően, a cégcsoporthoz tartozó RAPOOL Hungária Kft. termékpalettájával együtt a teljes szántóföldi kultúrnövény spektrum vetőmagigényét ki tudja elégíteni. A cégcsoporthoz tartozik még a vetőmag-termeltetéssel, feldolgozással foglalkozó MEZŐSEED Kft. is. Mindhárom cég központja Lepsényben található.

Milyen fajtákra és hibridekre fókuszálnak elsősorban, és hogyan alakul a piaci részesedésük az egyes szegmensekben?

A hazai leányvállalat pozíciói kifejezetten jók a kalászos gabonafélék vetőmagpiacán. A NÉBIH 2013-14. évi nyilvántartása szerint a SAATEN-UNION Hungária Kft. vezeti a sort 24 őszi búza és 4 hibridbúza fajtabejelentéssel, megelőzve a hazai vetőmagcégeket is. Kétségtelen, hogy a legerősebb piaci pozíciónk az őszi kalászosok, ezen belül is az őszi árpa, a rozs, a tritikálé és az őszi búza területén van, az utóbbi esetében pedig kiemelendő a hibridbúza piaci részesedése. Emellett növekszik a napraforgó, a kukorica és a hüvelyes növények vetőmagpiaci részesedése is. Ezzel párhuzamosan a belföldi vetőmag-előállítás vetésterülete is évről-évre gyarapszik. A napraforgó esetében jelenleg 4-5 százalékos piaci részesedéssel rendelkezünk. Az előbb említett kultúrákhoz viszonyítva eddig kevésbé volt fókuszban a kukorica, de ezen a területen is erősítünk majd.

Ne feledkezzünk meg a repcéről sem, amely egy másik márka alatt fut a cégcsoportban, a hazai piacon a RAPOOL Hungária Kft. forgalmazásában! Európában talán a legmeghatározóbb nemesítő ház vagyunk ezen a termékvonalon, Németországban csaknem 60 százalékos piaci részesedéssel. Magyarországon az elmúlt években fokozatos volt a térnyerésünk, jelen pillanatban 17-19 százalék között van a vetőmagpiaci részarányunk.

A repce "slágertermék" volt az elmúlt években. Folytatódhat-e ez a folyamat, és hogyan tudnak bekapcsolódni ebbe a trendbe?

A repce vetésterületében volt némi hektikusság az elmúlt időszakban, voltak évek, melyekben a körülmények nem voltak kedvezőek a termesztők számára, akár a felvásárlási árak, akár az időjárási körülmények miatt. Ugyanakkor, ha a technológiában sikerülne előrébb lépni, akkor becsléseink szerint elképzelhető lenne akár 300 ezer hektáros repce vetésterület is. Jelenleg 200-210 ezer hektárról beszélhetünk, tehát nagyon sok tartalék van még ebben. Ha a technológiát sikerülne továbbfejleszteni, akkor azok a bizonytalan termelők, akik hol belekezdenek, hol abbahagyják a repcetermesztést, tartósan be tudnák építeni a növényt a vetésforgójukba.

A technológia fejlesztése számunkra nagyon fontos kérdés, ezért a vállalat az éves forgalom 13%-át forgatja vissza kutatásra, termékfejlesztésre. A SAATEN-UNION fajtáinak és hibridjeinek sikere az innovatív nemesítésen túl többek között annak az Európában szinte egyedülálló, Magyarországot is magába foglaló szelekciós és adaptációs kísérleti hálózatnak köszönhető, amely megalapozott információkat nyújt új fajtáink teljesítményéről és adaptációs képességéről. Alapelvünk, hogy nem pusztán egy fajtaajánlást teszünk, hanem igyekszünk azokat a technológiai elemeket, és az ezekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatokat átadni a termelőknek, amelyek lehetővé teszik az adott fajtában, hibridben lévő potenciál lehető leghatékonyabb kihasználását.

A hibridbúza viszonylag új termék a magyar piacon. Mennyire nyitottak erre a hazai növénytermesztők?

Az elmúlt években dinamikusan nőtt a hibridbúza vetésterülete Magyarországon. Míg néhány évvel ezelőtt csak pár ezer hektárról beszélhettünk, addig idén már 34 ezer hektáron takarították be a termését. Terveink szerint a vetésterülete tovább növekszik majd, ebben az évben elérheti akár az 50 ezer hektárt is. A hibridbúzák előnye a hagyományos fajtákkal szemben leginkább abban rejlik, hogy nehéz körülmények között - mint a szárazság vagy a hőség - jobban ellenállnak a környezeti kihívásoknak. A fajtákhoz képest nagyobb a stressztűrésük, mert azoknál robosztusabbak. A nagy terméspotenciál mellett azért jelentenek előrelépést a hagyományos fajtákkal szemben, mert a nagyobb befektetés esetükben nagyobb biztonsággal meghozza az eredményt. Az elmúlt években a búzapiacon - bár rengeteg új fajta megjelent - nagy horderejű innovációk, előrelépések nem történtek. Az új hibridek viszont megteremtik annak a lehetőségét, hogy a búzában is elinduljon egy olyan technológiai váltás, ami más kultúrákban - pl. kukoricában, napraforgóban vagy repcében - már megtörtént.

Említette, hogy a cégcsoport éves szinten 13 százalékot forgat vissza innovációra. Melyek az innováció fő irányai a nemesítésben?

Lehet, hogy egy kicsit meglepő, de nem minden esetben a nagyobb termés elérése az elsődleges cél, sokkal inkább az olyan fajták, hibridek létrehozása, amelyeknél a termés stabilitása a korábbi fajtákhoz képest jóval nagyobb. Nem az a kérdés, hogy egy fajta vagy egy hibrid megterem-e hektáronként 8, 10 vagy 12 tonnát, hanem az, hogy ezt a teljesítményszintet minden évben tudja-e hozni. Az ilyen fajták megtalálásához egy nagyon széleskörű biotechnológiai alapkutatásra van szükség. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a génmódosítás területén értendő kutatást jelent, hanem a klasszikus nemesítésben alkalmazható, modern eljárásokat, amelyek a nemesítés folyamatát gyorsítják fel. Míg a klasszikus nemesítéssel előállított fajták esetében 8-12 év szükséges ahhoz, hogy az első lépéstől a piacra kerülésig eljusson egy fajta, a modern nemesítési eljárásokkal ezt az időszakot le lehet rövidíteni akár 5-8 évre is. Ez fontosabb, mint gondolnánk, mert a környezetünk nagyon gyorsan alakul át, és az, amit ma látunk, vagy előre tudunk jelezni, lehet, hogy néhány éven belül drasztikusan megváltozik. A leglényegesebb szempont tehát az, hogy hogyan lehet a rendkívül gyorsan változó körülményekhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodni. Ehhez egy felgyorsított nemesítési folyamatra van szükség, amelyben a hibridek komoly előrelépést jelentenek a hagyományos fajtákkal szemben.

Természetesen az is rendkívül fontos, hogy az új fajtákat vagy hibrideket nagyon széles körben teszteljék. A SAATEN-UNION a fejlesztések során a termékeit Franciaországtól Oroszországig, Svédországtól Törökországig vizsgálja, ami egy megfelelően széles információs bázist képez a jó döntések meghozatalához. Ugyanakkor az utóbbi időben azt látjuk, hogy sokkal nagyobb különbségek vannak az egyes évjáratok között, mint amilyen különbségek lehetnek egy magyarországi és egy németországi termesztés között. A termés stabilitásának biztosítása tehát nagyon fontos kérdés.

Mi a véleménye a GMO-technológiáról? Magyarországon az Alaptörvénybe foglalták a hazai mezőgazdaság GMO-mentességét, mégis időről időre felbukkannak szennyezett vetőmagtételek. Mekkora kockázatot jelent ez hazánkban?

Magyarország álláspontja világos a GMO-kérdésben, és ez mindenki számára iránymutatást ad. Tekintettel arra, hogy mi nem tartozunk az ezen a területen aktív cégek közé, ezzel a szabályozással nem kell érdemben foglalkoznunk. Két dolgot kell különválasztani: a GMO-kérdésnek létezik egy tudományos, technikai oldala, illetve egy piaci, fogyasztói oldala. Amíg ez a kettő ilyen éles ellentétben áll egymással, reális időn belül nem kell azzal számolnunk, hogy Magyarországon megjelennek az ilyen típusú fejlesztések. Ennek ellenére kétségtelenül előfordulhat, hogy bekerülnek olyan vetőmagtételek az országba, amelyek GMO-szennyezettséget mutatnak. Látni kell azonban, hogy ez lehet akár mérési hiba, mérési bizonytalanság, vagy akár a véletlen műve is. Banális esetekről szintén szó lehet: pl. egy korábban GMO-szóját szállító teherautóra a később rákerülő vetőmagtétel - egy egyszerű külső, fizikai szennyeződés következtében - már szennyezettséget mutathat. Ameddig nem tudunk 100 százalékos sterilitást biztosítani, ennek a kockázata mindig meglesz.

A gazdálkodók számára az egyik legnagyobb kihívást idén a zöldítési kritériumoknak való megfelelés jelentette, de az ökológiai másodvetés lehetősége sokak számára jelentett mentőövet. Mik a tapasztalataik, hogyan kezelik a zöldítést a magyar termelők, és hosszú távon hogyan tudnak alkalmazkodni az új szabályozáshoz?

A termelők jelentős része a zöldítéssel kapcsolatos szabályozást először nyűgnek tekintette, tehát egy újabb regulának, aminek - ha nem is szívesen -, de megpróbált eleget tenni. A kérdés igazából az, hogy a jövőben a termelők továbbra is csak a kötelező regulát látják ebben, vagy széles körben elterjed az a felismerés, hogy a zöldítési kritériumok teljesítésének számos előnye létezik. Az ökológiai másodvetésekben alkalmazott köztes keverékekkel a talajainkat tudjuk jobb állapotba hozni, és az egészségesebb talaj pozitív hatással van az utónövények termesztésére is. Ezek az előnyök természetesen nem azonnal jelentkeznek, de köztudott, hogy a talaj az az erőforrás, amiből nem tudunk többet létrehozni, tehát nagyon kell vigyáznunk rá. Egy példa: Amikor az ember eldönti, hogy szigeteli a házát, az gonddal jár, pénzbe kerül, de hosszútávon mégiscsak olyan befektetés, amelynek az eredménye egyértelműen érzékelhető lesz.

A SAATEN-UNION egyébként vezető pozícióval rendelkezik a köztes- és zöldtrágyanövények európai piacán. Köztesnövény vetőmagkeverékeink megfelelnek a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet előírásainak, használatukkal teljesíthető az ökológiai jelentőségű terület kijelölése.

Mennyire tudatosak a hazai termelők a talajvédelem kérdésében?

Az első és legfontosabb kérdés inkább az, hogy a termelők akkor tudnak ezzel a témával komolyan és mélyrehatóan foglalkozni, amikor a földtulajdonviszonyok nyugvópontra jutnak. Ha ez a kérdés minden termelő számára lezárt lesz, akkor elkezdődhet a befektetés a talajba, és a termelők ezen a területen is sokkal tudatosabbak lesznek. Mindaddig, amíg a tulajdonviszonyokban bizonytalanság van, sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy érdemes-e befektetni a földbe, ha kétséges, hogy hosszú távon biztosított-e a használata.

A közelmúltban több beruházás történt a cégnél, és bővültek a vetőmag-előállítási kapacitásaik is. Mit várnak ezektől a fejlesztésektől?

A vetőmagüzemi beruházás 2013-ban lezárult első ütemében egy új csávázó és csomagolósort alakítottunk ki, és a fejlesztés része volt egy színszerinti válogató is. A 2014-ben is folytatódó, összesen 270 millió Ft értékű beruházás célja a legmagasabb minőségi követelményeknek való megfelelés a legkorszerűbb technológia alkalmazásával. Ezzel a lepsényi vetőmagüzem a közép- és kelet-európai ellátás egyik alappillérévé válik. Az eddigi aprómag feldolgozások szerepét átveszi a napraforgó, a kalászosok, a hibridrozs és a hibridrepce. Középtávú cél a hibridbúza és a kukorica vetőmagok előállítása és feldolgozása.

Komoly fejlesztéseket fog jelenteni az elkövetkező időszakban a hibridbúzához kapcsolódó hazai vetőmag-előállítási kapacitások bővítése. Eddig a hibridbúza-vetőmag Franciaországból érkezett, ami bizonyos korlátokat jelentett a termesztésben is. Az elmúlt évben azonban elindult egy fejlesztési projekt, amelynek keretében ezt a vetőmag-előállítási technológiát a hazai viszonyokhoz adaptáljuk, illetve felkutatjuk a hibridbúza-vetőmag előállítására megfelelő termőhelyeket és termelőket.

Az egyes csávázószerek közelmúltbeli betiltása érintette-e valamilyen módon ezeket a beruházásokat?

Igaz, hogy bizonyos szerek használata jelenleg nem engedélyezett, de még így is meglehetősen széles a választék csávázószerekből. Az ideiglenesen felfüggesztett hatóanyagok pillanatnyilag egy szűk termékkört és csak néhány kultúrnövényt érintenek. Az őszi kalászosok nem esnek bele ebbe a körbe. A beruházás, a technológiafejlesztés mindenképpen indokolt volt, már csak azért is, mert az őszi kalászosok betakarítása és vetése közötti időszak szűkössége elengedhetetlenné teszi, hogy a megnövekedett mennyiségeket nagyobb hatékonysággal, gyorsabban tudjuk előkészíteni és csomagolni. A betakarítások most fejeződtek be, és az új vetőmagot ezekből a betakarításokból már augusztus végén, szeptember elején szállítanunk kell. Ez indokolja, hogy a legmodernebb technológiával, a kapacitások bővítésével reagáljunk az új kihívásokra.