Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tavalyi rekord után idén kevesebb gyümölcs és zöldség termett Magyarországon. A terméskiesés oka főként a szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt.
Meggyből ugyan kiugró mennyiség termett az idén, ám ennek egy részét egész egyszerűen nem érte meg leszedni a fáról. A nyár folyamán a nagyobb szövetkezetek és a gazdák úgy döntöttek, hogy későbbre halasztják a meggy szüretelését, mivel a meggyet felvásárlók kilogrammonkénti 55 forintos felvásárlási árral jelentek meg a piacon.
A többség a 100 forint körüli átlagos önköltség miatt joggal kevesellte az 55 forintos árat, amelyet induló árnak ajánlottak, és a szezon folyamán ez szokott a legmagasabb lenni. A szüret végére ugyanis a meggy ára akár 20-40 forinttal is olcsóbb lehet az induló árhoz viszonyítva.
A konzervgyárak szerint az alacsony árak oka többrétű, egyrészt a kiugró termés miatti növekvő kínálat csökkenő kereslettel párosult az idén, valamint gondot jelentett számukra az, hogy az előző évről magas áthúzódó készleteik voltak raktáron. Ezeket a készleteket a kormányzat még 2014-ben "támogatta meg" feldolgozási pénzekkel. A felvásárlói érveket a termelők vitatták, és ingyen meggyosztással folytatták korábbi tiltakozó akcióikat.
Szeptemberben Hajdúböszörmény adott otthont az első nemzeti meggyfórumnak, amelyen Feldman Zsolt, az FM államtitkára rámutatott, hogy az ágazatban nagyon alacsony a felek közötti együttműködési készség, ezért a szaktárca a jövőben koordinálni fogja a meggyágazatot. Bizakodásra adhat okot, hogy ennek megfelelően elkezdték kidolgozni a nemzeti meggyprogramot is.
Almából viszont nem volt túlkínálat, hiszen jócskán elmaradt az ez évi almatermés a tavalyitól. Szabolcsban az almatermelők már tavasszal tudhatták, hogy kevesebb termést remélhetnek, hiszen a tavaszi virágzás jóval alulmúlta a tavalyit. Az idei aszály minőségi gondokat is okozott egyes ültetvényekben, például méret- és színeződési problémákat.
Az idén debütáló új támogatási rendszerben egyre jobban megéri kertészkedéssel foglalkozni. A nyáron elfogadták az új Vidékfejlesztési Programot, amelyben jelentős összegeket szánnak a kertészeti ágazat fejlesztésére, a pályázati ütemterv szerint a november a kertészeké. Pályázni lehet fólia- és üvegházak építésére, ültetvények fejlesztésére, kertészeti gépek beszerzésére. A fiatal gazdák magasabb támogatási intenzitásban részesülhetnek.
A kertészeteket nemcsak korszerűsíteni akarja a kormányzat, hanem cél a számuk gyarapítása is. Jó eszköz e cél eléréséhez a termeléshez kötött támogatások idei bevezetése. Ennek hatására egyrészről javul a meglévő kertészetek jövedelemtermelő képessége, vagyis erősödik azok jövedelembiztonsága, másrészről pedig a támogatások vonzóvá tehetik a kertészkedést más ágazati szereplők számára
Az idei év nem sok jóval kecsegtette a szántóföldi vetésforgóban zöldségtermeléssel foglalkozókat sem. A zöldborsó és csmegekukorica árai rég nem látott mélységbe süllyedtek idén, ennek okai részben pont a termeléshez kötött támogatásokban keresendő. Voltak felvásárlók, akik egyszerűen az új támogatási formára hivatkozva csökkentették a felvásárlási árakat.
Hazánkban közel 25-30 ezer hektáron foglalkozunk a csemegekukorica termelésével, kibocsátásunk éves szinten 430-500 ezer tonna körül alakul, melynek nagy része az exportpiacokra kerül, így a csemegekukorica árainak nem tett jót az orosz embargó. A csemege árát az orosz szankciókon túl az árukukorica alacsonyabb ára is negatívan befolyásolta. Az idei év extrém időjárási viszonyai kihívá- sok elé állították a csemegéseket is, hiszen a termésátlagok rendkívül széles skálán, 1020 tonna között ingadoztak. Sok helyütt még lineárok alatt is hiába öntözték a növényt, a termésátlag így is nagy szórást mutatott.
A zöldborsó termésátlagai 6-8 tonna körül alakultak. Az árak a zöldborsósoknak sem kedveztek, bár a zöldborsónál már nagyobb szerepe volt az új támogatások megjelenésének. Sokan öntözőrendszerek nélkül vágtak bele a zöldborsózásba, lévén, hogy azt támogatják, sőt, még ökológiai célterületként is el tudják számolni.
A kertészeti ágazat igencsak élőmunka-igényes, így éppen a munkahelyteremtés miatt igyekszik a kormány a szubvencióknál minél jobban előtérbe helyezni a szektort. A közfoglalkoztatási programban a települési önkormányzatok kertészeteket hoztak létre, ami dicséretes, ezekben a kertészetekben azonban a megtermelt zöldségeknek az értékesítése még nem mindenhol megoldott. Emiatt megtörtént, hogy helyi szinten, kis piacokon az önkormányzati kertészetekből kikerülő olcsóbb áron értékesített zöldségek megnehezítették a valóban piaci alapon dolgozó kertészek egyébként sem könnyű mindennapjait.
A teljes elemzés az "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban olvasható.
