A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítménye folyamatosan növekszik, mégis jelentős tartalékokkal rendelkezik: főleg a digitalizáció lehetőségeinek kihasználása hozna jelentős növekedést. "A digitális technológia cunamiként halad végig minden ágazaton, és gyökerestől megváltoztat évtizedek vagy évszázadok óta működő modelleket. Az agrárágazatban főleg a termelés hatékonyságának növelése és a káros környezeti hatások csökkentése a cél" - mondta el Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke a Digitális Agrár Stratégiáról (DAS) szóló háttérbeszélgetésen. A piac fejlődését gátló tényezők között szerepel néhány szabályozási kérdés, az ágazat humánerőforrásának hozzáállása illetve képzettsége, de a meglévő eszközök és korábbi fejlesztések kihasználtsága is messze elmarad az optimálistól.

Tradíciók helyett adatok

Varga Péter, az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője az informatika és a mezőgazdaság összeházasításának nevezte a Digitális Agrár Stratégiát, aminek megvalósításával évi 10 százalékkal bővülhet az agrárpiac, azaz 300 milliárd forinttal nőhet az ágazat teljesítménye.

Uniós elemzések szerint a munkagépek "okosításával" mintegy 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens, és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait, a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euro/hektárt is elérheti. Ha pedig az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektár szintet.

Felhőszolgáltatástól a drónokig

Az agrárstratégiáról szóló javaslatcsomag a szofisztikáltabb meteorológiai adatokat biztosító szakrendszerek mellett a mezőgazdasági drónfelhasználás egyszerűsítését is tartalmazza.

A javaslatcsomagban szereplő változások akár egy-egy gazda szintjén is értelmezhetőek, ezért az is kiemelt cél, hogy minél többjükhöz eljussanak a megfelelő eszközök. A mezőgazdaság digitalizációjához azonban nemcsak gépekre van szükség, hanem digitális kompetenciákra is, ezért szintén szükséges az ezzel kapcsolatos érzékenyítés, oktatás és szaktanácsadás. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy magánemberként a legtöbben már átéltük a digitalizációt, és bár az agráriumban még nem vált a mindennapok részévé, rövidesen ezen a területen is bekövetkezik.

A föld és a gép már nem elég

További problémákat jelent a meglévő szakemberek hozzáállása és a munkaerőhiány. "A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból" - magyarázta Varga Péter.

A szakértők szerint részben annak köszönhető a probléma, hogy az informatika háttérbe szorul az oktatásban, illetve a digitális technológiai szerepe és szükségessége a mezőgazdaságban nem olyan kézzelfogható, mint a földeké vagy a traktoroké. A DAS egyik fontos célja ezért az is, hogy a gazdák harmadik pillérként tekintsenek a digitális technológiára.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke szerint a gazdáknak látniuk kell, hogy ez nem kényszer, hanem lehetőség, hiszen nagy a verseny hazai és nemzetközi szinten is. Azt is hozzátette, hogy csúcsinformatikával nem lehet azok életébe behatolni, akik még egy számítógépet sem kapcsoltak be soha. Ezért is nagyon fontos az informatikai oktatása már általános és középiskolában is, a felsőoktatásban pedig alapvető kellene, hogy legyen, főleg az agrárképzéseken, mert e nélkül már nem sokáig lehet működni.