EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az izraeli és német tudósokból álló tudóscsoport feltérképezte a Júdeai-sivatagban, a Maszada erődítmény melletti barlangban talált ősi gabonaszemek génállományát, majd az eredményt összehasonlította több száz ismert fajjal, és arra a következtetésre jutott, hogy a vadárpa domesztikálása Észak-Izraelben, a Jordán folyó völgyében és a Galileai-hegységben kezdődött, majd később erről a vidékről terjedt el a világban.
A kutatók a Nature Genetics című tudományos szaklapban hétfőn ismertették eredményeiket. Jelentésükben megírták, hogy 2009-ben találták meg az árpanövény máig fellelt legrégebbi genetikai állományát tartalmazó magvakat a Holt-tenger partjánál álló Maszada erőd szirtjének déli részén egy Jorám nevű barlangban.
A magok génállományának feltérképezése révén első alkalommal sikerült hitelesebb képet nyerni az árpa háziasításának eredetéről, amely központi szerepet játszott az "agrárforradalomban", a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett földművelő életmódra való áttérésben.
A kutatóknak azért sikerülhetett az ősi árpa génjeinek feltérképezése, mert a barlangban ezen a különlegesen száraz éghajlaton elég épen maradtak a vizsgálatokhoz a 6000 évvel ezelőtti magvak. A magokat kettévágták, egyik felüket koruk, másik felüket pedig génállományuk meghatározására használták. A tudósok a hatezer éves magvakban meglepő hasonlóságot találtak a jelenleg a mezőgazdálkodásban használt árpával, és jelentősebb eltérést a térségben ma is megtalálható vadárpa génjeivel. Ez arra utal, hogy őseink már akkor, igen nagy mértékben előrehaladtak ennek a növénynek a nemesítésében.
A növényi termények emberi táplálkozás céljából történő termelése játszotta a döntő szerepet a vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó kis, vándorló közösségek átalakulásában a nyugati kultúra alapjait megteremtő, egy helyben letelepedett mezőgazdálkodó közösségekké.
Az árpa háziasításának vizsgálatát Ehud Veisz professzor, a Bar Ilán Egyetem tudósa vezette közösen Cion Fahima professzorral a Haifai Egyetemről. A tudományos munkában részt vettek többek közt a németországi Leibniz Intézet, a Max Planck Intézet és a Tübingeni Egyetem szakemberei is. A kutatásban régészek, az archeobotanika szekértői, genetikusok, valamint a számítógépes géntérképezés tudósai működtek együtt.
