Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A felvásárlási árak, az időjárási körülmények továbbra sem segítik a gazdálkodók munkáját - emelte ki Czigány Tibor, a Syngenta Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a növényvédő szereket és vetőmagokat előállító vállalat közelmúltbeli Szer-show rendezvényén, amelyet a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. területén kísért végig az agrárszektor.hu.
Igaz ez a bemutatott napraforgó hibridekre is, amelyeknek rendkívül szegmentált piacon kell helyt állniuk. Idén 630-650 ezer hektáron vetettek napraforgót Magyarországon, és köztük a felülkezelhető fajták vannak túlnyomó többségben, hiszen a hagyományos gyomirtású (nem felülkezelhető) hibridek ma már csupán 20 ezer hektárt foglalnak el.
A magas olajsavas főcsoportba tartozó hibridek közt több 160-170 centiméterre növő található, márpedig a kisebb magasság előnyös lehet azok számára, akik kevésbé korszerű, alacsonyabb hasmagasságú permetezőkkel dolgoznak. Nem mellesleg az ilyen napraforgó fajták a dőlésre is kevésbé hajlamosak. Ebben a csoportban van az egyetlen nem szádor-rezisztens fajtájuk is, a többi hibrid az E vagy akár F rasszokig is ellenálló.
A magas olajsavas szegmens újdonság a Syngenta kínálatában. A jelenlegi magyarországi magas olajsavas piac 100 ezer hektáros termőterületet jelent, és - ha itthon nem is - külföldön óriási az igény az efféle termékek iránt, vagyis az árak kedvező alakulása révén még számítani lehet némi felfutásra. A linolsavas, Express-toleráns szegmensben szintén nemrég van jelen a cég, és az egész portfólióból ebben van a legnagyobb olajtartalmú hibridjük, amely minden évben 50 százalék fölött teljesít.
A hajdúböszörményi bemutató parcellák márciusban 50 mm csapadékot kaptak, áprilisban 32, májusban pedig 40 mm eső esett rájuk. A terület alapkezeléses gyomirtást kapott, a Syngenta szerint ugyanis fontos, hogy a kezdeti időszakban gyommentesen tartsák a napraforgót. Az idei év szerencsés volt abban az értelemben, hogy mindig jó ütemben jött a bemosó csapadék.
A napraforgó növényvédő szerek közül előtérbe kerülnek a szelektív egyszikűirtók, mert egyre nagyobb gondot okoznak a nehezen kivehető gyomok (tarackbúza, csillagpázsit). Az állományszárító készítmény használatát is javasolják az utolsó fázisban, hiszen így kisebb szemveszteséggel, egyöntetűbben, tisztábban lehet betakarítani a termést.
Ebben az évben szeszélyes időjárást kellett elviselniük a növényeknek, volt már felmelegedés, hirtelen lehűlés, pár centi hó, eső, sőt jégeső is helyenként. Alkalmazkodó, strapabíró hibridekkel a hektikusság okozta károk minimalizálhatók - hangzott el a 2017-es kukorica portfólió bemutatásakor. A Syngenta a gyengébb talajú, kitettebb országrészeken (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyékben) fejleszti termékeit, hogy alkalmazkodjanak a magyarországi viszonyokhoz.
A FAO 350-es érésidejű hibrid ismertetésekor elhangzott, hogy a nemesítés célja nemcsak a stressztűrő képesség csúcsra járatása, de igyekeznek a terméseredményeket is magasabbra emelni. Egy április 8-án elvetett kukoricájuk 15,7 tonnás eredményre volt képes tavaly, a betakarítást pedig az is segíti, hogy gyors vízleadásra, akár napi 1,5 százalékos dinamikára is képes szeptemberben.
A FAO 400-as érésidő közepét képviselő Syngenta-hibrid üzemi kísérletekben jól szerepelt, nem ritkán 15-16 tonnát produkált. Még Csongrádban is hozta az ott elérhető 12 tonnás csúcsot, a kevesebb csapadék miatt 60 ezerre levitt tőszámmal szépen kompenzált.
A FAO 500-as kategóriában szereplő silókukoricák két éve vannak a piacon. Az volt az elvárás velük szemben, hogy hozzák a régi fajták szintjét zöldtermésben, energiatartalomban, és ez teljesült is. 2016-ban ráadásul szemesként is be tudták takarítani, 17-18 tonna hektáronkénti átlaghozammal. A Syngenta már elindult az igen korai, korai silókukoricák tesztelésében is, mert Magyarországon is teljes silósort akarnak kínálni. Ezeknél a március 20. körüli vetés, valamint az augusztusi betakarítás a cél, és utána akár még repce is vethető. A vállalat Lengyelországban és Németországban a kettős és hármas hasznosítású kukoricák (szemes, siló, biogáz) piacán máris komoly szerepet tölt be.
A Syngenta csávázószerei közt új készítmény is szerepel, amely négy hatóanyagot tartalmaz. Az ezzel kezelt mag védetté válik a keléskori gombabetegségek ellen, egyre többen vetnek ugyanis korán, április 10. körül, amikor a lehűlés, a nedvesség kedvez a betegségeknek. Új hatóanyagot kívánt a kelési nehézséget okozó fuzáriumtípus (Fusarium verticillioides) elterjedése is.
A változó időjárási és klimatikus viszonyok miatt új gyomnövények jelennek meg a magyarországi kukoricatermesztésben, illetve bizonyos régiek nagyobb hangsúllyal kerülnek elő. A sekély talajművelés terjedésével az egyszikű gyomok tömeges kelése figyelhető meg, miközben az egyoldalú hatóanyagú készítmények tartós használata miatt bizonyos gyomnövények kiszelektálódnak. A száraz tavaszok miatt egyre nagyobb probléma az évelő mezei acat, amely a kukoricával együtt kel, így korai stádiumban tanácsolt védekezni ellene.
A kukorica növényvédő szerek közül kétfélét mutatott be Hajdúböszörményben a Syngenta. A gombaölőjük bevezetésekor, 2014-ben még újdonságnak számított, hogy kukoricában ilyet kell használni, de mára megszokottá vált. A sekély talajművelés miatt, illetve annak következtében, hogy a szárat is lehordjuk a földről, a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke kártevőként nagy problémát okoz, így szükség van rovarölő szerekre. Járulékos veszély, hogy a szemek károsítása révén utat nyitnak a másodlagos gombakórokozóknak is.
A kalászosok növényvédelmében az utóbbi időkben változás figyelhető meg, ugyanis évtizedeken keresztül elsősorban a kétszikű gyomok voltak jellemzőek gabonákban, de az utóbbi években már terjedő félben vannak az egyszikűek is. Ezek egyrészt a nyugatról behozott vetőmagok, másrészt pedig a megváltozott talajművelési szokások miatt szaporodnak el a hazai termesztésben.
A Syngenta által kínált szerek némelyikének zöldítő hatása is van, így akkor is érdemes őket használni, ha nincs is kórokozó a táblán. Ugyanígy a növekedés-szabályzó szert száraz időben is tanácsos alkalmazni, mert nemcsak szilárdítja a szárat és törpíti az állományt, de nagyobb gyökértömeget is fejleszt tőle a növény, jobb lesz a víz- és tápanyag-felvétele, valamint csökken a kalásztörés veszélye.
A Syngenta összes búzafajtája a korai vagy középérésű csoportba tartozik. A szokásos 4-4,5 milliós csíraszámmal kell őket vetni. A piac folyamatosan igényli a javító minőséget, ezért a cégnek van kisebb, mindössze 41-42 gramm ezermagtömegű kalászokat növesztő, bőtermő fajtája is, amely malmi minőségben 7-8 tonnás eredményre képes.
