Harminc évvel ezelőtt kezdte meg működését a Dow AgroSciences szolnoki szabadföldi kutatóállomása.1987-ben még 5 hektár földterületen dolgoztak, és mindössze 1 fejlesztőmérnökkel rendelkeztek, mára azonban a személyzeti létszám 8 főre emelkedett, és 4 blokkban összesen 23 hektáron termesztenek szántóföldi növényeket (őszi kalászosok, kukorica, napraforgó, repce), zöldségeket és gyümölcsöket (alma, körte, őszibarack), hogy az új szereket teszteljék rajtuk. Az amerikai központú vállalat máig az egyetlen a közép- és kelet-európai régióban, amelynek növényvédőszer-fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutató állomása van - mondta Perényi József állomásvezető a cég közelmúltbeli évfordulós rendezvényén.

2050-ben már kétszer annyi élelmiszert kell előállítani, mint napjainkban, ám a korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló szántóterület miatt az innovációt kell segítségül hívni a kihívás teljesítéséhez. A jövőben ezért még jobban felértékelődnek a szolnokihoz hasonló kutató állomások - emelte ki előadásában Bill Taylor, a Dow AgroSciences Field Sciences R&D európai vezetője.

A növényvédőszer-előállítás innovatív, ugyanakkor költséges vállalkozás, az indianapolisi központú cég például az éves bevétele 9,3 százalékát költi K+F-re. Ma egy hatóanyag kifejlesztéséhez 160 ezer molekulát kell tesztelni, a termékfejlesztés, bevezetés és engedélyezés pedig átlagosan 286 millió dollárba kerül, valamint az EU szigorú szabályzása mellett 10-11 évet ölel fel. A fúziók, a vállalati összeolvadások lehetnek a megoldások a növekvő költségekre - utalt Bill Taylor kimondatlanul is a Dow Chemical és a szintén amerikai DuPont folyamatban lévő összeolvadására.

A szolnoki kutatóállomáson laborvizsgálatokat, fejlesztési kísérleteket végeznek, vagyis már a kezdeti stádiumtól dolgoznak egy-egy terméken. A Dow három ilyen létesítménnyel rendelkezik Európában (Magyarország mellett Angliában és Görögországban), de Amerikában, Ázsiában, sőt Új-Zélandon is működnek kutatóállomásai. A déli félteke bevonásával egy évben két szezon teszteredményeit is fel tudják használni a kutató-fejlesztő munkában.

A Dow újabb termékei közül a nitrapyrin hatóanyagú nitrogén-stabilizátort már sokan ismerik nálunk, de fejlesztés alatt állnak különféle inszekticid, herbicid és fungicid szerek is. A tervek szerint pár év múlva 4-5 új hatóanyag, illetve ezek felhasználásával 10 új termék jelenik majd meg a magyar piacon.

1987-ben a szolnoki még csak egyszerű bemutató állomás volt, 1989-től viszont a fejlesztőmérnökök, biológusok már a máshol engedélyezett molekulákat is kipróbálhatták, módosíthatták, és ezek közül néhány azóta is a piacon van - ismertette a kezdeteket Nagy Péter, a Dow AgroSciences EUFRASIA és CEEU R&D menedzsere. 1991 mérföldkőnek számított az állomás életében, hiszen ekkor már olyan molekulákkal is dolgozhattak, amelyek éppen akkor jöttek ki a kutatás-fejlesztés "üvegházából", vagyis korábban senki sem láthatta és próbálhatta ki őket az országban. 1998 óta pedig új hatóanyagokat is tesztelhetnek, évi 8-10 új molekulát, és emellett 100-120 vegyszermintát importálnak, valamint 60-70 szántóföldi kísérletet állítanak be, ami 18 ezer parcella kialakítását jelenti.

A szolnoki állomás közreműködött a Mustang márkanevű, kétszikű gyomok elleni szer kifejlesztésében, amelyet 33 országban forgalmaznak és alkalmaznak. Dolgoztak a kukoricában és szójában alkalmazható gyomirtókon is. Ezeknél már az utóveteményre is figyelni kellett, és mivel Görögországban is használni akarták a szert, a szolnokiaknak előzetesen gyapotot kellett termeszteniük Magyarországon, hogy tesztnövényként azon próbálhassák ki a hatását - emlékezett vissza Nagy Péter.