Az idei szezonban a szélsőségesen hideg tél rontotta a szőlőültetvények áttelelését, majd a szárazság és a hektikus tavasz erőteljesen befolyásolta a virágzást és a kötődést. A 2017-es év aszályos, viharos, jégveréses időjárása a szőlő növényvédelme szempontjából még a legfelkészültebb gazdálkodókat is nehéz helyzet elé állítja. Növényvédelmi szempontból továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást, de regionálisan egyéb kórokozók és kártevők is okozhatnak kisebb-nagyobb problémát. A súlyos károkra képes szürkepenész ellen pedig a megelőzés a leghatásosabb fegyver. Ezen kívül több területen tapasztalható az erőteljes UV sugárzás káros hatásaként fellépő napégés.

 - mondta Varga Zoltán, a Syngenta fejlesztőmérnöke.

A művelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2014-ben 348 ezer tonna volt, 2015-ben azonban a termés mennyisége már meghaladta a 398 ezer tonnát. A 2016-ban betakarított 400 ezer tonnányi szőlőtermés jobb volt, mint az elmúlt évek átlaga, ám több borvidéken fagyok, jégverések, kártevők miatt jelentősen csökkent a termésmennyiség. Az elmúlt évben 2,8 millió hektoliter bort készítettek országszerte a borászatok a leszedett szőlőből - derül ki a Syngenta helyzetképéből.

Magyarországon először 2013 augusztusában, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot. A rendkívüli pusztításra képes kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Az ellene történő védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó, hanem a terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak. A betegség és a kártevő terjedése rohamosan zajlik, most már az ország szinte valamennyi területen tapasztalják a tünetek megjelenését, és a hatékony készítmények mellett csak a szoros összefogás segíthet a probléma visszaszorításában - hangsúlyozza a Syngenta a szőlőbetegség-előrejelzéseiben.