Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Összességében 4,5 millió hektárra becsülik a szennyvízzel locsolt termőterületeket Földünkön, ami nagyságrendileg Magyarország szántóföldjeinek egészével egyenértékű. Ha viszont a városi felhasználásából eredő és a mezőgazdaságban öntözési céllal alkalmazott szennyvizet is hozzászámoljuk, akkor mindez a 36 millió hektárt is elérheti. Ez körülbelül 50 százalékkal több, mint eddig sejtették - állítja egy közelmúltban született, az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmány.
Megdöbbentő, de a globálisan keletkező szennyvíznek még mindig csupán 10 százaléka kap ilyen-olyan kezelést. A legnagyobb vízfelhasználó és hulladéktermelő a mezőgazdaság. A gazdák által öntözésre használt, tisztítatlan szennyvíz nemcsak a talaj termőképességére, élővilágára jelent veszélyt, de a különféle káros baktériumok, vegyszerek, nehézfémek a zöldségeken és gyümölcsökön keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
A szennyvíz alkalmazását a termelésben általában anyagi okok mozgatják, tehát nem feltétlenül a "kényelmesség" viszi rá a gazdálkodókat. Mexikóban például a farmerek egy alkalommal még tiltakozni is kivonultak egy épülő szennyvíztisztító ellen, amely - véleményük szerint - kivonja a "hasznos" tápanyagokat a vízből, ami miatt nekik több műtrágyát kell szétszórniuk a földjeikre.
Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének, hiszen a háztartásokban, vagy az állattenyésztés révén keletkező folyékony hulladékokban veszélyes baktériumok, zsírok, olajok, biológiailag bomló szerves szennyezőanyagok, nitrátok, foszfátok, nehézfémek, gyógyszermaradványok is sűrűn előfordulnak, ezért csak többlépcsős kezelési folyamat végén lehetne visszajuttatni a környezetbe.
A fentiek tükrében nem csoda, hogy a Mexikóból az Egyesült Államokba szállított sárgadinnyék a közelmúltban komoly megbetegedéseket okoztak, mert - mint kiderült - szalmonella baktériummal voltak fertőzöttek. Ráadásul ez csak egyetlen példa a sok közül, és bármikor kitörhet egy komoly járvány, hiszen Mexikó mellett Kína, India, Pakisztán és Irán is a szennyvízzel szívesen öntöző országok közé tartozik.
