Magyarországon idén nagy mennyiségben augusztus közepén jelent meg a piacokon a korai fajtákkal a hazai termesztésű csemegeszőlő, de arányait tekintve viszonylag kevés a magyar származású áru. Mivel a piacokon, áruházak zöldség-gyümölcs pultjain - szezontól függő választékkal - a gyümölcskínálatnak egész évben része a csemegeszőlő, főként behozatalból származó áruval találkozhatunk. Elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui áru szerepel a választékbővítő kínálatban.

- írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.

Amíg az 1970-es évek végén 7500 hektáron átlagosan 68 ezer tonna étkezési szőlőt állítottunk elő, addig mára a termőfelület ennek csupán töredéke, mintegy 1000 hektár, ahonnan nagyjából 15 ezer tonna hazai termelésű szőlő származik. A legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában termesztenek szőlőt.

A hazai termesztésű étkezési szőlőknél hagyományosan jelentős arányban találunk Chasselas-t, illetve annak változatait (piros, fehér) a piacon, ugyanakkor

A kékszőlők közül a nagyfürtű Guzal kara vagy a késői érésű Moldavia emelhető ki. A "nagy klasszikusok" között tartjuk számon az Itáliát és a Cardinált, amely a hazai termesztésben is jelentősebb mennyiségben megtalálható. Az utóbbi időben Magyarországon is számos új fajta jelent meg, főként a magnélküli kategória iránt nő a kereslet.