A nemzeti stratégiában megfogalmazott 1 millió tonnás termelésnövekedést akkor lehet teljesíteni, ha a hatékonyság és a termelékenység növelése mellett a post-harvest területén, a termelői szervezeteknél és az adópolitikában is változások következnek be - mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.. Az öntözés fejlesztése és a tészek hatékonyabb működése növelné a magyar zöldség- és gyümölcságazat versenyképességét. Csupán 30-40 százaléka ugyanis a magyar termelési színvonal a nyugat-európainak.

Ha az öntözésben nem lesz előrelépés, megkezdődik az ágazat leépülése. Egy nagy aszály esetén a termésingadozás eléri a 30-40 százalékot, és ezt sem a piac, sem a feldolgozóipar nem tudja követni. A megfelelő mennyiségű és minőségű árualap megteremtéséhez korszerű szaktanácsadásra van szükségük a gazdálkodóknak, főként a kis- és közepes vállalkozásoknak - mutatott rá az elnök.

Az utómunkákon - tároláson, osztályozáson, a csomagoláson és az elsődleges feldolgozáson - igen sok múlik, ezért meg kell teremteni a korszerű post-harvest feltételeit. Ezen a területen a tészek már jelentős lépéseket tettek, de működésükben a legnagyobb problémát az okozza, hogy még mindig nem végeznek teljes körű integrációt, csak az értékesítésre fektetik a hangsúlyt.

 - hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.

A feketekereskedelem aránya a mezőgazdaság egyes területein még mindig 20-30 százalékos. Az ágazat fejlődését gátolja a magas áfa is, amelynek csökkentése szintén sokat segítene a versenyképesség növelésében.

Az ágazatban, de főként a gyümölcstermesztésben az erősen kézimunka-igényes fajok termesztését 70-80 százalékban a kisebb és közepes családi gazdaságok végzik. Az elnök szerint a családi gazdaságok megerősítése lesz a legnagyobb feladat a közeljövőben. Komoly gondot jelent, hogy a sokszereplős termelés miatt nincs egységes árualap, amivel kiszolgálhatók lennének az áruházláncok, a feldolgozók és az exportpiacok.

Az ágazatban mintegy 50-50 százaléknyi frisspiaci terméket, illetve feldolgozott terméket állítanak elő. A frisspiaci termékek 50 százaléka kerül kiskereskedelmi üzletláncokba, míg helyi piacokra 10-15 százalék, exportra 15-20 százalék jut. A nagybani piacok forgalma folyamatosan csökken, de még most is eléri a 20-25 százalékot.