Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Idén január-májusban 63,3 millió dollárra nőtt az Oroszországba irányuló magyar kukoricavetőmag-export értéke a 2016. január-májusi 33,2 millió dollárról - közölte az agrárszektor.hu-val a KKM. Ez 90 százalékos bővülést jelent, amely részben érték-, részben mennyiségi növekedésből tevődik össze. A kiszállított árulap a KKM adatai szerint az első öt hónapban 9,3 ezer tonnáról 14,7 ezer tonnára nőtt, és ez 58 százalékos változásnak felel meg.
Az Oroszországba irányuló magyar gabonaexport látványos bővüléséről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt még augusztus végén annak kapcsán, hogy ismét Budapestre látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök. A tárcavezető akkor úgy fogalmazott, hogy "a magyar gabonaexport 89 százalékkal növekedett az első öt hónapban". Ezt pontosította most az agrárszektor.hu kérdésére a KKM úgy, hogy az oroszországi gabonaexport-bővülést szinte teljes egészében a kukoricavetőmag-kivitel növekedése adta.
A minisztérium üzleti okokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a nagyobb kukoricavetőmag-kivitelt mely hazai cégek bonyolították le. Azt azonban hozzátette, hogy magyar vállalkozások évek óta szállítanak orosz szerződéses partnereiknek az ottani piac igényei szerint, kifejezetten orosz éghajlatra kifejlesztett hibridvetőmagokat, mégpedig a mindenkori keresletnek megfelelő volumenben.
Ágazati források ugyanakkor az agrárszektor.hu-nak egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az idén tavasszal nem bővült látványos mértékben az oroszországi vetőmagpiac. Ehelyett a kimutatott növekedés hátterében az áll, hogy több kiszállítás 2016 végéről 2017 elejére csúszott át. Így az Oroszországba irányuló, tavaly őszi-téli magyar kukoricavetőmag-export csökkent, és az akkori kiesés pluszként a 2017-es statisztikákban jelent meg. Ha egyben vizsgálnánk az ősztől-tavaszig tartó értékesítési szezont, ágazati szakértők szerint legfeljebb 10-20 százalékos bővülést lehetne kimutatni az orosz piacon.
A kiszállítások tavaly alapvetően azért csúsztak, mert a multinacionális mezőgazdasági inputanyag-gyártó cégek fúziói a magyarországi leányvállalatok működésére is hatással voltak. Mint ismert, az amerikai Monsanto a német Bayerrel, az amerikai Dow Chemical a szintén amerikai DuPont-Pioneerrel egyesül, míg a kínai ChemChina a svájci Syngentát vásárolja fel. A magyar kukoricavetőmag-kivitel nagy részét e vállalatok itteni érdekeltségei szállítják Oroszországba, de a fúziós folyamatok ágazati magyarázatok szerint egyes leánycégek működését fékezték, így tervezett exportjuk részben 2017-re tolódott át.
Emellett a vetőmagexportot nehezíti az is, hogy az utóbbi időszakban jelentősen lassult a szántóföldi vetőmagok hazai minősítése és okmánykiadása. A bürokráciacsökkentő kormányzati intézkedések nyomán ugyanis a megyei kormányhivatalokban, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) csökkent a minősítéssel foglalkozó szakemberek száma, így az ügyintézési idő jelentősen nőtt. Ágazati szakértők szerint félő, hogy a nagy nemzetközi cégek - elsősorban éppen a takarmánykukorica ágazatban - más országokba viszik a vetőmagtermelést, ha a bizonytalanságot okozó és exportüzleteket veszélyeztető hatósági ügyintézési idő nem csökken. Ez pedig évi több tízmilliárd forintnyi magyar vetőmagexportot sodorhat veszélybe.
