Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szélsőséges évet zártak az ökológiai növénytermesztő gazdaságok is 2022-ben - írja közleményében a Vetőmag Szövetség. Míg a Dunántúlon átlagos mennyiségű búzát arattak, addig keleten 40-50%-os termésveszteség keletkezett az öko búzatáblákon. Ami jó hír, hogy az aszály a patogén gombáknak sem kedvezett, ezért sem számottevő levélbetegség, sem fuzárium fertőzöttség nem volt tapasztalható. Utóbbi következtében a szemtermés toxin-szennyezettségének a kockázata is minimálisra csökkent, így piacképes a megtermelt ökogabona, ismertette dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség öko vetőmag munkacsoportjának elnöke. A többi, öntözés nélkül termesztett növénykultúra is terméskieséssel reagált a főként az Alföldet érintő súlyos mértékű aszályra. Ugyanakkor a magasabb szervesanyag-tartalmú, jobb vízgazdálkodású talajokkal rendelkező öko területek - legalábbis a kezdetekkor - jobban tudták enyhíteni a vízhiány okozta károkat.
A 2022-es évben tapasztalt rendkívül aszályos körülmények között mutatkozik meg igazán az egyöntetűen és gyorsan kelő, jó kondícióban lévő növényállomány előnye, amely csak szakszerű tisztításon átesett, jó minőségű vetőmag használatával érhető el. A talajállapot és a termesztéstechnológia mellett fontos a kiválasztott fajta is a szélsőséges körülmények negatív hatásainak megelőzésében, enyhítésében
- hangsúlyozta dr. Mikó Péter.
A mesterséges növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyahasználat tilalma miatt az öko gazdálkodást a konvencionálishoz képest még inkább befolyásolják a környezeti tényezők, ezért a szektor számára kiemelten fontos a fajták teljesítőképességéről és ellenállóképességéről minél szélesebb körű információt biztosítani. Erre kiváló lehetőséget biztosít az öko posztregisztrációs kísérlet-hálózat, mely az őszi kalászosok tesztelésével indult el 2020 őszén, és 2022-ben már a második évét zárta. Ebben a koordinátori szerepet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) látja el, szoros együttműködésben a Vetőmag Szövetség ökológiai vetőmag munkacsoportjával, a munkacsoport (búza)vetőmag-forgalmazó tagjaival, valamint a kísérletek kivitelezésében résztvevő NÉBIH-hel, hazai agrárkutató intézményekkel (ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Debreceni Egyetem, MATE Karcagi Kutatóintézet, Gabonakutató Nonprofit Kft.) és öko gazdákkal (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád).
A 2022-es évben 26 őszi búza és 6 tönkölybúza fajta tesztelése zajlott a kisparcellás hálózatban 7 helyszínen. Az aszály az öko kisparcellás kísérlethálózat alföldi helyszíneit sem kímélte, így a karcagi és a szegedi helyszíneken nagyon alacsony, egyes esetekben (karcagi tönkölykísérlet) értékelhetetlen eredmények születtek. Az immár kétéves adatok kiértékelése jó alapjául szolgálhat egy megbízhatóan ajánlható, öko búzafajta lista kialakításának, mely megjelenésére - további 1-2 kísérleti évet követően - a közeljövőben lehet számítani.
A kisparcellás kalászos fajtatesztek 2021. és 2022. évi eredményeiről részletesen az ÖMKi honlapján - www.biokutatas.hu - olvashatnak. A kisparcellás fajtateszt-hálózatban ugyan már a kezdetek óta szerepel csemegekukorica, viszont a vizsgálat csak néhány helyszínen és elsősorban fajtaregisztráció előtti teszteléssel foglalkozik, amelynek jövőbeni fejlődésére lehet számítani. Idén tavasszal a NÉBIH fertődi állomásán, a klímaváltozás okozta kihívások kapcsán, maghüvelyes, illetve alternatív fehérjenövény fajtakísérletek is elindultak az ÖMKi szervezésében. A tervek szerint a fajok köre tovább bővülhet jövőre, amikor alakor és árpafajták is bekerülnek a kalászos tesztelő hálózatba.
Az öko piac helyzetéről szólva dr. Mikó Péter elmondta: az orosz-ukrán háború következtében megnövekedett energiaárak elsősorban a biotermékek fogyasztását érinti hátrányosan, amely jól láthatóan megnyilvánul az alapanyag-előállításhoz szükséges input anyagok, így az öko vetőmagok, eladásainak visszaesésében is. Több visszajelzés is érkezett, hogy a nyugat-európai piacok ily módon viszonylag telítetté váltak, amelyre megoldás lehet az EU-n kívüli exportlehetőségek feltérképezése és irányítottabb fejlesztése, de ez egy hosszabb távú folyamat lesz.
Mindeközben a hazai ökológiai mezőgazdasági ágazat, és azon belül az öko vetőmagszektor fejlődését több új kezdeményezés is szolgálhatja a jövőben. Ilyen az Agrárminisztérium által meghirdetett Nemzeti Cselekvési Terv, amely az öko terület részarányát 10%-ra növelné 5 éven belül, de ide tartoznak az ökológiai gazdálkodásra való átállást támogató, sikeresen elbírált pályázatok. Az eddigi célzott támogatásoknak köszönhetően az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített öko területek mérete hazánkban. Ennek 12%-án gabonaféléket termesztenek, amelynek területe az új átállási támogatásnak köszönhetően akár meg is duplázódhat a közeljövőben.