Az Európai Unió tagállamai között komoly nézeteltérések alakultak ki a fehérjestratégia jövőjét illetően.
A 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban.
A sikeres kérelembeadást követően - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az ellenőrzési folyamatok kezdődnek.
Megjelent az Európai Unió agrártermékeinek külkereskedelmével kapcsolatos augusztusi összefoglaló.
A magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A 2023-as év terméseredményei Ukrajnában jelentősen elmaradnak a korábbi évek szintjétől.
Tovább kell növelni a szójatermesztést hazánkban, a cél ebből is az önellátás Farkas Sándor közlése szerint.
Európában a közeljövőben nem lesz olyan mértékű a fehérjehiány, hogy az embereknek rovarokat kelljen fogyasztaniuk.
Zajlanak a kifizetések, 59 milliárd forint agrártámogatás érkezett egy nap alatt a gazdálkodókhoz.
Az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített öko területek mérete hazánkban.
Igazi alternatív fehérjebomba a lucerna, amit akár a szójánál is jobban megérheti termeszteni a magyar gazdáknak.
Hatalmas fejlődési potenciál van a szójaágazatban Magyarországon, de nélkülözhetetlen az ágazat modernizálása.
Budapesten tanácskozott az Euroseeds és a Vetőmag Szövetség.
Meghosszabbították az intézkedéseket.
Az új üzem csökkentheti Magyarország szójafehérje-igényét.
3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke 2019-ben.
Lucernaszénával és -pellettel keresik agyon magukat
Vannak olyan országok, ahol már beváltak.
Fontos a GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzése.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében minimumárat vezettek be az ukránok a gabonafélékre.
A 2024 első három negyedévében a magyar állattenyésztés vegyes képet mutatott: a marhavágások száma csökkent, míg a sertés- és baromfivágások növekedtek.
