Új növény jelenhet meg a magyar földeken: ez még a szárazságnak is ellenáll

Új növény jelenhet meg a magyar földeken: ez még a szárazságnak is ellenáll

agrarszektor.hu
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében. Ezek közé tartozhat a földimogyoró, amely a világ mezőgazdaságában fontos szerepet tölt be és úgy tűnik Magyarországon is ismét alternatíva lehet.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A földimogyoró korábban már nálunk is felbukkant. Az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztették, elsősorban Békésben, de a gazdasági fejlődés véget vetett ennek a folyamatnak és elindult a konvencionális növények ipari méretű termesztése, így eltűnt a termesztésből sok más növény mellett. Néhány éve újra kezdtek vele foglalkozni hazánkban és ma már a növénnyel szép eredményeket érnek el az Dél-Alföldön.

Kína áll a dobogó legmagasabb fokán

A földimogyoró (Arachis hypohaea) pörkölt magja nagyon kedvelt csemege. A földimogyoró viszonylag igénytelen, a szárazságot jól tűrő növény, a világ negyedik legnagyobb mennyiségben termelt olajos magva.  A földimogyoró Dél-Amerikából származik, ahol jelenleg is mintegy 700 fajtája található meg, ezen a földrészen Argentína és Brazília a fő termőterülete. A világ földimogyoró-termelésének fele Délkelet-Ázsiában található. A legnagyobb termelő Kína 18,7 millió tonnával és India 6,8 millió tonnával évente. A harmadik legtöbb földimogyoró, 4,0 millió tonna az USA-ban terem éves viszonylatban, de nagy termelőnek számít még Brazília, Argentína és Dél-Afrika is. Afrikában még Gambiában, Szenegálban és Szudánban is termelik viszonylag nagyobb mennyiségben.

Európában pedig a Földközi tenger környéki mediterrán országokban Spanyolország, Olaszország, Görögország és Törökország foglalkozik főleg a termesztésével, de Oroszország déli területein és a volt Szovjetunió ázsiai köztársaságaiban is termelik. A piaci statisztikák szerint a legjobb minőségű termés Argentína és az USA farmjairól kerül ki, a nagy mennyiségek pedig Ázsiában a jellemzőek. A legnagyobb - 3,8-3,9 t/ha - hozamok az USA-ra jellemzőek. Kínában 3,4-3,5 t/ha, Indiában 3,0-3,1 t/ha hozamok a jellemzők.

Brazíliában ennél kisebb, 2,5-2,6 t/ha hozamok az általánosak, míg Dél-Afrikában az átlaghozam 2,0 t/ha körül alakul. Kína nem csak a világ legnagyobb földimogyoró-termelője, hanem legnagyobb felvevőpiaca is, jelentős volumenben importál földimogyorót. A földimogyoró termesztés már Magyarországon is zajlik a gyakorlatban, a termesztéstechnológia fejlesztésével a Debreceni Egyetem évek óta foglalkozik. Jelenleg csak 15 hektáron termesztenek földimogyorót az országban, de a növény eredményei egyre bíztatóbbak a hazai környezetben is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hazai nemesítés

2013-ban ismét a földimogyoró-termesztés hazai lehetőségeivel kezdtek el foglalkozni, amikor dr. Balla Zoltán agrármérnök a Debreceni Egyetem agrártudományi karán elkezdte a földimogyoró termesztését Nagy János professzor indíttatására. A kísérletek a debreceni bemutató kertben kezdődtek el, majd négyzetméterről négyzetméterre kezdett el növekedni a területe. A szakember már létező tájfajtákból szelektálta azokat az egyedeket, amelyek valamely tulajdonságukban például virágzási időben, szemtípusban, szemszámban eltértek a nagy átlagtól.

Ezeket felszaporította, 2019-ben három fajtával nyújtott be kérelmet állami elismerésre a NÉBIH-hez. 2022-ben a három magyar földimogyoró-fajta megkapta az állami elismerést. Hazánkban eddig erre nem volt még példa, hogy egyszerre 3, önálló, egymástól eltérő, hazai nemesítésű földimogyoró kerüljön a nemzeti fajtajegyzékbe. A földimogyorók a Balla, a Zoltán és a Kata nevet kapták. Nemesítőjük a közelmúltban adott interjút a Hajnal-Táj műsorában.

Egy ötletből valóság

Egy szárazságtűrő növényt kerestünk, a debreceni bemutatókertben 2013-ban megkezdtük a kísérleteket és négyzetméterről négyzetméterre növekedve jutottunk el arra, hogy ma már 15 hektáron van földimogyorótermesztés az országban. A földimogyoró sincs meg víz nélkül azonban nagyon fontos tulajdonsága más konvencionális növényekkel szemben, hogy nagyon jól tűri az aszályt. A 2022- es év volt az a példa amikor azt tudtam mondani júliusban, augusztusban, hogy bárki kijöhet hozzánk a területre mutatok olyan növényt, ami ilyen aszály mellett is még biztos termést hoz. Végül 2022 őszén maga a növényi kultúra továbbra is igazolta magát, rekordtermésünk lett mind mennyiségben mind pedig minőségben. Ha kisléptékben de megvalósítottuk azt, ami később 5-10 év távlatában egy rentábilis növénytermesztésnek az alapja lehet. Azt szoktam mondani, hogy körülbelül 1000- 1500 négyzetméteren ajánlott kipróbálni magát a növényt az adott területen, hogy ott a talaj pH-ja optimális vagy, hogy a talaj homoktextúrája, konzisztenciája megfelelő-e ahhoz, hogy az a növény szép és igényes hüvely méretet és szép igényes magméretet tudjon produkálni. Mindezt olyan mennyiségben amire már azt lehet mondani, hogy megéri és a gazdálkodás szintjén már profitot tud eredményezni

- mondta Balla Zoltán nemesítő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Többféle termék készülhet belőle

A projektben a kezdetektől fogva célkitűzés volt, hogy a „termőföldtől az asztalig” programot meg lehessen valósítani, saját vetőmagból, hazai földön megtermelni, majd elkészíteni a GMO-mentes magyar terméket, ami lehet pirított mag, olaj vagy éppen mogyoróvaj. A biztonságos köztermesztés elsődleges feltétele a GMO-mentes, igazolt előállításból származó vetőmag biztosítása a termelők részére. 

A fajtanemesítés gyakorlatilag az első lépcsőfoknak számított majd a további lépés volt, amikor megszületett az alaptermék a pirított földimogyoró. Ezzel megindult egy fejlesztési időszak, hogyan is tudjuk feldolgozni és termékké varázsolni a földimogyorót.  Belelefogtunk a földimogyoró olajsajtolásába, a keletkezett hulladékból a földimogyoró héjból pedig brikettet készítünk, amit kiváló fűtőanyagként lehet használni, hiszen a tölgyfával egyenértékű a fűtőértéke. A következő és egyben utolsó lépcsőfok lehet magának az olajpogácsának a takarmányként való értékesítése. Az olajpogácsa nagyon szegény már olajtartalomban viszont a fehérjetartalom a 25 százalékot is meghaladja, ezt egy állati takarmányba megfelelő módon bekeverve nagyon jó kiegészítő takarmányt kaphatunk. A földimogyoróval mindenképpen kis területen érdemes próbálkozni, hogy kiderüljön a növénynek és a gazdának egyaránt tetszik-e

- közölte a szakember.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06