Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2022. augusztus 13-án megjelent kiadványa szerint Magyarországon befejeződött a rozs betakarítása. Ezt a kalászost az idei szezonban több mint 32,4 ezer hektáron termesztették hazánkban, ami mintegy 3,2%-kal haladta meg a 2021-es termőterületet. A betakarított termés valamivel meghaladta a 94 ezer tonnát, ám közel 5,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Igaz, 2021-ben csaknem 3,2 tonna/hektár volt a rozs átlagos hozama Magyarországon, míg idén 2,9 tonnát lehetett betakarítani egy hektárról. Ehhez azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a többi kalászosnál jóval nagyobb visszaesés volt idén a terméshozamokban a nyári hónapokban tapasztalt rendkívüli szárazság és hőség miatt. Az őszi búza termésátlaga 28,6%-kal lett kevesebb idén, mint egy évvel korábban, az őszi árpáé 33%-kal, a tavaszi árpáé pedig 13,3%-kal maradt el az előző évi átlagtól.

Ezekből a számokból is látszik, hogy a rozsban komoly lehetőségek rejlenek, hiszen még egy ilyen szélsőségesen aszályos évben sem történt olyan mértékű visszaesés a hozamokban, mint a többi kalászosnál. De egészen pontosan mire számíthatunk a jövőben ennél a növénynél? Milyen irányai vannak a nemesítésnek, melyek azok a tulajdonságai, amelyek hasznosak lehetnek számunkra a következő időszakban? Az Agrárszektor ezzel kapcsolatban megkereste a KWS Magyarország Kft.-t, amelynek délkelet magyarországi kereskedelmi képviselője, Tót László elmondta, hogy a vállalatnál fajtarozzsal nem igazán foglalkoznak, csak a hibridek létrehozásával. A cél, amint azt a szakember kifejtette, hogy minél nagyobb zöldtömeget tudjanak elérni. Tót László elmondta, hogy a rozsnak általában eléggé alacsony a vízigénye, de víz nélkül ez a növény sem marad életben. Az ideihez hasonló extrém időszakokat leszámítva azonban kevés csapadékkal is képes túlélni, de ha van rá lehetőség, már minimális öntözéssel is kimagasló eredményeket lehet elérni. A rozs kapcsán érdemes még tudni, hogy alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazságtűréssel rendelkezik. A szakember beszélt arról is, hogy a nemesítés során a növényvédelem szempontjából nem térnek el a szakirodalomtól, és mindent megadnak a növényeknek, amit kell. 

A rozs magyarországi termesztésével kapcsolatban Tót László elmondta, hogy a tapasztalataik azt mutatják, hogy egyre jobban teret nyer a rozs, bár a malomiparban nincs akkora felvásárlóereje, mint a többi gabonafélének. A magyarok körében valahogy nincs akkora divatja a rozskenyereknek, mint Európa többi országában - jelezte a szakember, de rögtön hozzátette, hogy a rozs termesztése ugyanakkor növekvő tendenciát mutat a kontinensen. Ennek az okai ismertek: a rozs a búzánál jobban bírja a hőséget és a szárazságot, ráadásul hamarabb is aratják, így kevéssé viselik meg az olyan, egész Európát letaroló hőhullámok, mint amilyenekben idén volt részünk. Tóth László szerint éppen ezért arra lehet számítani, hogy a jövőben vélhetően növekedni fog a rozs termőterülete, és jó eséllyel nemcsak a kontinensen, hanem Magyarországon is.

A rozs nemesítése során elért legújabb eredmények kapcsán a szakember elmondta, hogy a KWS-nél komoly innovációk születtek a szemtermés javítása szempontjából. A legújabb technológia lényege, hogy könnyebbé és eredményesebbé váljon a beporzás. Erre azért is van szükség, mert az elmúlt években tapasztalható aszályos időjárás és száraz légkör nem kedvezett a beporzásnak, ami viszont a hozamokra is hatással volt. Ha azonban sikerül kiküszöbölni ezt a problémát, az újabb lökést adhat a rozs termesztésének, mert így a szárazabb területeken is jobb eredmények születhetnek majd.

Tót László beszélt arról is, hogy a rozsban komoly potenciál lenne, ha a magyarok igényelnék a rozskenyeret. Az azonban már látszik, hogy hazánkban is egyre inkább teret nyer a tudatos és egészséges életmód, ami az emberek táplálkozásában is kezd megmutatkozni. Ha ez a folyamat folytatódni fog, akkor komoly térnyerésre számíthat a rozstermelés és -feldolgozás Magyarországon. Jelenleg azonban még a legtöbben inkább takarmány-alapanyagként gondolnak erre a növényre, és inkább szenázskészítésre használják, de talán a jövőben a szemtermés szempontja is előtérbe fog kerülni - jelentette ki a szakember.

A rozs termőterületének növekedésére vonatkozó jóslatok máris igaznak bizonyultak. A napokban jelent meg az AKI legfrissebb jelentése az őszi mezőgazdasági munkákról, a november 12-i operatív jelentések alapján. Ebből kiderült, hogy az őszi rozs vetését a 2022/2023-as szezonban 36,4 ezer hektáron tervezték, a jelentés napján a végéhez közeledtek a munkálatok. Ez pedig egy év alatt több mint 12%-os növekedést jelent, ami - ha marad a száraz, csapadékban ritka időjárás, további térnyerést indukálhat.