Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Felmérte a gazdálkodói vízigényeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azzal összefüggésben, hogy a kormány tavaly öntözésfejlesztési stratégia kidolgozásáról döntött. A falugazdászok a NAK közleménye szerint 39,2 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,15 millió hektár területet térképeztek fel 2017. december 1. és 2018. január 31. között.
A felmérésben elsősorban azokra a területekre koncentráltak, amelyeknél a legjelentősebb öntözési igények merülhetnek fel. A gazdálkodók ma országosan mintegy 80 ezer hektárt öntöznek, a felmérésbe vont területekből pedig a jelenleg is öntözöttek 87 százaléka négy megyére - Jász-Nagykun-Szolnokra, Békésre, Hajdú-Biharra és Csongrádra - esik. A legnagyobb, 30,1 százalékos területarányt Jász-Nagykun-Szolnok megyében mérték.
Az 1,15 millió hektáros felmért területen a gazdálkodók 377 ezer hektárt kívánnak öntözni a jövőben - derül ki a NAK közleményéből. Az öntözési igények is főként abban a négy megyében jelentkeztek, ahol most is több az öntözött terület, de az arányok a mai helyzettől eltérnek. A felmért öntözési szándékok területaránya Hajdú-Biharban 38,6 százalék, Békésben 18,2 százalék, Jász-Nagykun-Szolnokban 16,9 százalék, Csongrádban 10,1 százalék volt.
A készülő kormányzati stratégiai azt célozza meg, hogy a 80 ezer hektáros jelenlegi öntözött terület minimum 300 ezer hektárra növekedjen, így a NAK felmérése szerint a termelői igények meghaladják a prognosztizált területet. Az öntözés fejlesztése azért lehet egyre időszerűbb, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a Magyarországon lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik. A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát jelenleg a vízháztartás idő- és térbeli szélsőséges eloszlása okozza, mert a termőterületeket emiatt a belvíz és az aszály egyaránt veszélyezteti - állapítja meg a NAK közleménye.