Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az agrárium tartani tudja-e a lépést az emberiség növényi és állati termékek iránti többletigényével - írja közleményében a K&H bank. Az elmúlt ötven évben a népesség növekedésével párhuzamosan rendkívüli mértékben növekedett az állati termékek egy főre jutó fogyasztása, így baromfihúsból 4,5-szer, tojásból pedig közel dupla annyit fogyasztunk évente.

A fejlődő országok ilyen jellegű igényének robbanásszerű növekedése még feljebb srófolja a fogyasztást, amelyre a gazdáknak is fel kell készülniük. Eddig GMO nélkül, hagyományos termeléssel is tartani tudták a lépést az állattenyésztők és a növénytermelők, de a fejlett technológia és genetikai tartalék révén tovább emelkedhet az ágazat termelékenysége és hatékonysága.

A nagy takarmányigényű állatok tenyésztése mellett az ágazatnak hosszú távon szüksége lesz alternatív fehérjeforrások bevonására is - húzza alá a K&H. Az akvakultúra megoldást jelenthet, mivel nem igényel takarmányterületet és kisebb környezeti terheléssel jár, ezért a halhústermelés költség- és energiahatékony. A halak hidegvérű állatok, az általuk elfogyasztott táplálék így nem a testhőmérséklet fenntartására használódik el, hanem nagyobb arányban beépül az izmokba, fehérje tartalmuk pedig igen magas.

Jelenleg melegedő szakaszban van az éghajlat és az időjárás, amelyhez alkalmazkodnia kell az állattenyésztőknek is. Mivel az öntözhető területek értéke elképesztő mértékben emelkedik majd, és a mezőgazdaságba bevonható területek száma is véges, a zömében zárt, érdemi földterület nélküli állattartásé lehet a jövő. Jelenleg elsősorban a baromfi- és sertéstenyésztőknél találkozhatunk ezzel a rendszerrel, de a jövőben a kérődzőknél is felmerülhet alternatívaként.