Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Blum Zoltán, a Rapool Hungária Kft. és a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezetője a bemutatón a kalászosok hibridizációjáról és a velük kapcsolatos technológiáról beszélt. A Saaten-Union jelenleg az egyetlen nemesítőház, amely négy kalászos faj hibridjeit fejleszti. A nyolcvanas években a hibridrozzsal kezdtek, ezt követően jelentek meg a kilencvenes években a hibridbúzák a palettán. 2018-tól szerepel a portfólióban az első őszi hibridárpa, amely 2017 végén kapott elismerést. A hibridtritikálé pedig a belső fejlesztések utolsó szakaszában van, és néhány év múlva várható a bevezetése.
Miért hibrid?
Általában elmondható, hogy a Saaten-Union az egyetlen nemesítő, amely több működőképes és piacképes hibrid-előállítási rendszert is sikeresen alkalmaz kalászosokban. A hibridkalászosok legfontosabb előnye, hogy hektikus termesztési körülmények között is erőteljesebb a fejlődési erélyük, amivel a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben is sokkal ellenállóbbak, mint a fajták. Ezen túl a hibridekben jobban lehet a rezisztenciális tulajdonságokat egyesíteni, ami szintén a termésbiztonságot alapozhatja meg. Mindezek a tulajdonságok kiváló teljesítményben és jövedelmezőségben csúcsosodnak ki. Az ügyvezető meggyőződése, hogy a hibridek teljesítménye a jövőben tovább fokozódik, így a termőterületük jó eséllyel nőni fog. Ennek köszönhetően úgy döntöttek, hogy fajtól függetlenül HySEED márkanév alatt egyesítik a hibridkalászos-portfóliójukat, így a termelők is ezzel az ernyőmárkával találkoznak majd.
Már 40 búzahibrid
A hibridrozsban a cégcsoportnak meghatározó szerepe van: évente 280 ezer hektárra szállít vetőmagot. Itthon azonban a rozsnál jelentősebb a búza. A búzahibridek eddigi vetésterülete Európában több mint 3 millió hektárt ért el, és tovább növekszik, főleg az olyan nem optimális termőhelyeken, mint Közép- és Kelet-Európa, beleértve Magyarországot is. Több mint negyven búzahibrid kapott már elismerést, és jelenleg huszonkét jelölt vár regisztrációra. A portfólió folyamatos fejlesztése azt is lehetővé teszi, hogy olyan hibrideket tudjanak ajánlani, amelyekkel a malmi minőség bizonyítottan elérhető. Fontos eredmény, hogy Magyarországon is működik már hibridbúzavetőmag-előállítás, amiből a környező országok is elláthatók. A nemesítőház a hazai fémzárolt búzavetőmag-piacon 10% feletti piacrészesedéssel bír. Idén a 2017 végén regisztrált HEDY nevű hibridárpa is bekerült a portfólióba. Az árpában egyesülő előnyök hasonlóak, mint a hibridbúzánál és -rozsnál:
- magasabb stressztolerancia, jobb adaptációs képesség,
- a fajtákénál alacsonyabb vetésnorma,
- hatékonyabb növénytermesztés,
- nagyobb termés és nagyobb jövedelem.
Intenzív, precíz technológia
A technológia fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: aki a hibridkalászosok mellett teszi le a voksát, az minden esetben modern termesztési rendszert választ. A csökkentett vetőmagnorma, az ajánlott vetésidő betartása, a hatékony őszi állománykezelések (gyomirtás), a megfelelő tápanyagellátás, mind alapvető fontosságú a kitűzött cél elérése érdekében - hangsúlyozta Varga Gábor. A hibrideket a termőhelyi adottságokhoz kell megválasztani, és a vetőmagban rejlő előnyöket csak következetes technológiával lehet elérni. Az alapozó műveleteknek meghatározó szerepük van a végeredményben. Az alacsony vetőmagnorma miatt precíz vetéstechnológiára van szükség. A pontos vetésmélység és a soron belüli egyenletes eloszlás segíti az optimális tenyészterület biztosítását és ezzel a nagy egyedi termésprodukciót (hibridbúza: 1,2-1,5 millió mag hektáronként; hibridárpa, hibridrozs: közel 2 millió mag hektáronként).
Repce golyva- és fómarezisztenciával
A rendezvényen helyet kaptak a Rapool-hibridrepcék is, melyek egyre kedveltebbé válnak a magyar termelők körében. Olyannyira, hogy 2017 őszén Magyarországon már minden negyedik hektáron a cég hibridjeit vetették. Pálffy András fejlesztő elmondta: magas hozam, nagy olajtartalom, stressztolerancia és betegség-ellenállóság jellemzi ezeket a hibrideket. A szakember hangsúlyozta, hogy a regulátorhasználat elengedhetetlen, sokszor kétszeri kezelésre van szükség van ahhoz, hogy a fiatal növények megfelelő állapotban várhassák a telet. Vas és Zala megyében idén komoly problémát jelentett a gyökérgolyva, mely a növények foltszerű kipusztulását okozta. Ennek a betegségnek kedvez a sok őszi csapadék, a savanyú talaj és a magas talajhőmérséklet, ezért a kórokozó a talaj meszezésével megfékezhető. Ezen túl a rezisztens hibridek alkalmazása is segíthet: ahol felütötte a fejét a betegség, ott a Rapool az új CROQUET hibridet tudja ajánlani, amely rendelkezik golyva- és fómarezisztenciával is.
Tavasszal a kártevők elleni védekezésre kell összpontosítani, a szklerotínia ellen pedig a teljes virágzásban végzett kezelés a leghatékonyabb. A sikeres termesztést segíti a tavaly bevezetett Root Power csávázás, amely idén a DALTON, a DARIOT és a két új, a FRANKLIN és a HAMILTON hibrideken elérhető. A vetőmag kezelése a kezdeti fejlődést fokozza, főleg a stresszes helyzetekben. A DARIOT az első PNN (PostNeoNicotinoid) hibrid, amely jobban alkalmazkodik az aszályos körülményekhez és a nagy kártevőnyomáshoz.