Az őszi búza tervezett országos vetésterülete 960 ezer hektár volt, ebből azonban csak 933 ezer hektár valósult meg és csak 846 ezer hektár került betakarításra. Hasonló volt a helyzet az őszi tritikálé esetében is, az elvetett 75 ezer hektárból csak mintegy 67 ezer hektár került betakarításra. A többi őszi kalászos faj esetében nem voltak ekkora problémák, az őszi árpa vetésterülete immáron harmadik éve növekedést mutat, 2022-ben megközelítette a 313 ezer hektárt, a rozs vetésterület is növekedett kissé, elérte a 32 ezer hektárt. A tavaszi árpa, illetve zab vetésterülete csökkent, illetve stagnál, egyaránt 21 ezer hektár volt 2022-ben - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hónapokon át tartó aszály és kánikula hatására felgyorsult az érés, így gyakorlatilag a szokott időnél két héttel hamarabb elkezdődhetett az aratás. Az országos termésátlagok a korábbi évek átlagát 0,5-1,5 t/ha-al múlták alul, a keleti országrészben viszont a szokásos hektáronkénti termésnek csak felét-kétharmadát sikerült betakarítani! A fémzárolt vetőmag használat a kalászosok körében az elmúlt években mutatott ugyan némi növekedést, azonban az idei gyenge gazdasági év, valamint a drasztikus vetőmag (és egyéb inputanyag) áremelkedés a fémzárolt vetőmagoktól való elfordulást eredményezheti. 

A fontosabb őszi kalászos fajok vetőmag-előállító terület nagysága a 2017. évi mélypontról tartósan elmozdult, az őszi búza esetében a 2020. évi rekord területhez képest tavaly és az idén is ugyan csökkent, de még így is meghaladta az azt megelőző évek átlagát, az őszi árpa szaporító terület az utóbbi években folyamatos növekedést mutat. Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás volt megfigyelhető az őszi tritikálé szaporító területek alakulásában az elmúlt években, azonban az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be. Az előző években a tavaszi árpa vetőmag-szaporító terület nagysága 1.200 hektár környékén stabilizálódott, az idén azonban jelentősen visszaesés volt tapasztalható (821 ha), ahogyan a homoki zab (1.964 ha) és a tavaszi zab (483 ha) szaporító területek esetében is.  

A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma általánosságban véve folyamatosan növekszik 2004 óta, bár az őszi búza esetében idén jelentős visszaesés volt, míg 2020-ban 194 fajtát szaporítottak, addig 2022-re csak 174 fajtát jelentettek be szaporításra. A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. A legfontosabb kalászos fajok esetében - a bejelentett szaporító területek alapján - az élmezőnyben jelentős változások nem történtek. Az őszi búzák és az árpák között az élmezőny immáron két éve változatlan, az élen az Mv Nádor (22,79%), illetve az SU Ellen (33,49%) megerősítette piacvezető pozícióját, a dobogón a búzák rangsorában a Falado, az árpák között a Jakubus a 2., 6,08%, illetve 12,46%-os területi részaránnyal. A dobogó alsó fokára az Mv Ménrót (5,54%), illetve a KWS Meridian (5,63%) állhattak fel. Az őszi tritikáléknál 2022-ben az élre ugrott a Hungaro (13,01%), a GK Maros lett a 2. (12,647%), a GK Szemes (9,81%) a 3., míg a 4. az Mv Talentum (6,87%), a magyar fajták szerepe tehát továbbra is meghatározó. 

Az eddig beérkezett termésadatok alapján kijelenthető, hogy az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, az aszály sújtotta keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, esetenként közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető. Az aszály jobban kiemelte az agrotechnikai, fajtaválasztási és elővetemény hatásokat is. Bár összességében talán nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos keresettebb őszi búza, árpa és tritikálé fajták vetőmag készletei idő előtt kifogyhatnak.