Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A titok abban rejlik, hogy a növényt az igényei szerint kell ellátni - a gazdaságosság ésszerű határain belül. Ehhez pedig elsőként a talaj tápanyag-szolgáltató képességével kell tisztában lennünk. A Timac Agro takácsi (Veszprém megye) partnergazdaságában - vagy ahogy ők nevezik, tudásközpontjában - alapvetően 20 aranykorona alatti, humuszos homok talajon (humusztartalom: 1-1,2%) folyik a termelés. A pH-ja 6, vagyis enyhén savas közegről van szó, amelyen a foszfor fele kémiailag kötött, a növény számára felvehetetlen formában van jelen.
"A túl lúgos közeg sem lenne jó" - fűzi hozzá Kollár Balázs, a cég Vas megyei képviselője -"mivel akkor nagy mennyiségű kalcium lépne reakcióba a foszfátionokkal, és ez gátolná a foszfor felvételét." A lényeg az, hogy megfelelő műtrágya használatával a hetes pH felé közelítsük a kémhatást, amelyen nemcsak a foszfor, de a növény számára fontos mikroelemek zöme is a legjobban hasznosul. Hazánk talajain többnyire kerülni kell az ammóniumos és preferálni a kalciumos termékeket.
"A legrosszabb az, ha fogalmunk sincs róla, hogy a föld, amelyen gazdálkodunk, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, és vaktában műtrágyázunk. Az ötévenként vett, öthektáros átlagminták már üzennek valamit, de a táblák ennél sokkal heterogénebbek.
- hívták fel a gazdák figyelmét egy kiásott talajszelvény mellett. Az egyes rétegekből vett talajmintát sósavval reagáltatták a hallgatóság előtt: az agyagos szint nemcsak színével, de látványos pezsgéssel is kitűnt a kevésbé kötött, felsőbb rétegek közül.
A precíziós tápanyagkijuttatás ott kezdődik, amikor műholdas felvételek alapján végezzük el a kritikus foltokból a talajmintavételt, majd egy korrigált GPS-jel fogadására képes traktorral és egy mérleges műtrágyaszóróval az előre elkészített kijuttatási térkép szerint végezzük a tápanyagpótlást. Mindez nem jelent nagy plusz költséget a várható haszonhoz képest.
- hívta fel a figyelmet a Timac szakembere. Az utóbbi az észszerű döntés, még akkor is, ha egy "fullos" technológiával látványosabb a végeredmény. A kísérleti téren ezt négy különböző technológia keretében demonstrálták: egy nulla tápanyagos, egy a helyi gyakorlatnak megfelelően táplált, egy maximálisan ellátott és egy okosan táplált parcellán. A kezelt táblákon alap-, starter, illetve mikrogranulált tápanyag kijuttatására, valamint a növény györkérképzését és aszálytűrését segítő lombtrágyázásra került sor. A különbségeket az okozta, hogy az üzemi gyakorlatban benne volt-e az adott technológiai elem, illetve ha benne volt, akkor ez mennyire észszerűen igazodott a növény igényeihez. "A Yield Service technológiának az a lényege, hogy a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, a növény igényeit és a gazda pénztárcáját összhangba hozza. Ehhez nyújtunk szaktanácsot" - magyarázta Tóth Balázs, a cég ügyvezetője.
A napraforgó-, kukorica- és szójatáblákat végigjárva minden egyes állomáson egy kiselőadás keretében tájékozódhattunk az egyes tápelemek szerepéről, egymáshoz való viszonyáról, hasznosulásáról. Megtudtuk például, hogy
- 5,8-as pH-nál a csírázás és szemképződést segítő foszfor fele felvehetetlen vas- és alumínium-vegyületeket képez,
- a fotoszintézis fontos mikroeleme, a magnézium 15-20 százalékkal növeli a kiadott nitrogén hasznosulását,
- a kálium és a magnézium egymás antagonistái, egymáshoz viszonyított arányuk ideális esetben 2:1 legyen a talajban,
- nemcsak foszfor- de kálium híján is csorbát szenved a növény generatív fázisa,
- kén hiányában éppúgy leáll a fehérjeépítés, azaz a növekedés, mint amikor a nitrogént vonjuk meg a növénytől,
- huminsavval, aminosavakkal és hormonokkal sokat tehetünk a gyökér- és hajtásképzés serkentésért, ami növény életének kritkius fázisaiban életmentő lehet: a csírázáskor és aszály idején,
- a biostimulátor csak akkor ér valamit, ha a stressztünetek kialakulása előtt kijuttatjuk.
Az egyes tápelemek hiányát tenyészedényes késérletekben is vizsgálták, ezekből a főbb tápelelemek hatását a bemutatótéren is megszemlélhettük. A szakemberek hosszan tudtak volna még mesélni a készítmények formulázásáról és adalékanyagairól is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire gyorsan képes a hatóanyag bejutni a növény levelébe, vagy mennyire fokozatosan válik számára elérhetővé, illetve milyen a szer kémhatása.
Amikor műtrágyázunk, egy elképesztően komplex rendszerbe avatkozunk be, amelyikbe a talaj élőközösségének működése is beleszól. A rendszer egyik elemén sem tudunk változtatni úgy, hogy ezzel ne módosítsunk egy másik elem hasznosulásán, vagyis nagy az esélye annak, hogy a kiadott tápanyag egy részét kidobjuk az ablakon. A növény túletetése éppúgy nem jó megoldás, mint az éheztetése, de az optimális adag eltalálásoz egy doktori fokozat is kevés lenne - jegyezte meg az egyik gazda. A tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadókra mégis érdemes hallgatni, ám a perdöntő ítéletet az aratás mondja ki. Ha rendelkezünk kontrol parcellával, a mázsák és a forintok alapján már mondhatunk valamit arról, hogy bevált-e egy technológiai - legalábbis az idei évben.