Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tápanyag-utánpótlásnak kiemelkedő fontossága van a gyümölcsfáink életében, hiszen a rendszeres metszés, levélhullás, terméshozás kimeríti az energiaraktárait, így gondoskodnunk kell ezek pótlásáról. Mindenekelőtt tudnunk kell mivel tudunk gazdálkodni. Milyen talajtípussal rendelkezünk, milyen igényei vannak a gyümölcsöseinknek. Érdemes 5 évente egy általános talajmintavételt végezni, hogy egy átfogóbb képet lássunk a tápanyagok raktárkészletéből. Ha mindezzel tisztában vagyunk, tudatosabban tudjuk ezeket pótolni, így költséghatékonyabb és eredményesebb lesz a befektetett munkánk.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
A gyümölcsfák gyökérrendszere nem hatol mélyre - a kortól és fajtától függően méteres szintet hálózza be a legsűrűbben. A fákat nem csak a koronacsurgóban - a korona palástja alatt - kell trágyázni. A gyümölcsfák gyökérzete, a törzstől kiindulva egyenletesen köralakban hálózza be a talajt, egy idősebb fa gyökérzete 5,5-4 méteres sugarú körben él, ezért ekkora területen talál tápanyagot, vagyis a fának szánt táplálékot ekkora területen kell szétszórni. A gyümölcsfák gyökérrendszere többnyire nem hatol mélyre - a korra és fajra jellemzően a felső egyméteres szintet hálózza be a legsűrűbben. Ezért talajműveléskor vigyázni kell, nehogy a gyökérzet megsérüljön.
Ezt tudva van jelentősége a minél nagyobb és jól trágyázott ültetőgödörnek, hiszen általában ez az a pillanat, amikor szabadon a mélybe juttatható a tárgya. Később már csak speciális eszközökkel lehet a kertben a mélybe juttatni a tápanyagot. Erre egyébként alkalmas lehet a nagy nyomást előállító telepíthető, tömlős benzin vagy villanymotoros permetező. A 60-80 centis szórópisztoly utat tör magának a mélyebb rétegekbe, ahová feloldott bespricceli az oldatot, amire 3-5 évente kellene időt szakítani. A táplálásra korlátozott lehetőséget teremt a lombtrágyázás is, de ezzel is élni kellene minden permetezéskor.
A gyümölcsfák tápanyagellátása nem csak az adott évi, hanem a következő évi termésre (minőségére és mennyiségére) is hatással van. A gyümölcsfajok egész vegetációs időszakban igénylik az egyenletes tápanyagellátást, de eltérő mennyiségű a szükségletük. Nem csak gyümölcsfajonként, hanem fajtánként, alanyonként is változó lehet tápanyagigényük. Még a csonthéjasoknak és bogyósoknak például a káliumigényük magasabb, addig az alma esetében a kalciumszükséglet is meghatározó.
A kálium és foszfor lassú oldódása miatt ezeket feltétlenül ősszel szükséges kijuttatni, annak érdekében, hogy tavaszra a gyökérzónáig eljussanak. Kötöttebb talajokon, illetve gyorsabb oldódásuk érdekében talajba dolgozásukkal - kb. 15-30 cm mélységben - a folyamat tovább gyorsítható. Az egyenletes káliumellátás pozitívan befolyásolja a fák betegséggel és hideggel szembeni ellenállóképességét, vízgazdálkodását és a termés minőségét (beltartalom, íz, színeződés). A foszfor főként a növekedésben és generatív fejlődésben nagyon fontos tényező, emellett szerepe van a magképződésben, így tehát a termésre is hatással van.
A nitrogéntartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal szükséges pótolni. Ősszel csak annyit érdemes kijuttatni, amennyi a talajba került lombozat elbontásához szükséges. Mivel a nitrogén könnyen mozog a talajban, elég a talajfelszínre tavasszal kijuttatni, esetleg sekélyen bedolgozni. A nitrogén a gyümölcsfák vegetatív és generatív fejlődésére is hatással van, így a tápanyagellátásban központi helyet foglal el.
A gyümölcstermő növények tápanyagigényét alapvetően a talajon keresztül kell kielégíteni. A lombtrágyázással azonban már a hiánytünet észlelésekor be tudunk avatkozni. A növények a lombozatra, a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket is képesek felvenni és hasznosítani. A lombra juttatott mikro- vagy makroelem utánpótlás átmenetileg megszünteti a hiányt, azonban hosszú távú tápanyagegyensúlyt csak a talajon keresztül biztosíthatjuk megfelelően növényeink számára.
A trágyázás tervezése során savanyú talajokon nem szabad megfeledkezni a gyümölcsös mésztrágyázásáról sem, ami esetenként a talajtermékenység fontosabb tényezője, mint a műtrágyázás, illetve a kérdés komplex kezelésére van szükség. Az előző évben jelentkezett vagy évek óta visszatérő magnézium vagy vashiány leküzdésére már ilyenkor kell készülni. Súlyos hiánynál a megfelelő szereket már a tél végén a talajba kell adagolni a 20 cm alatti mélységbe. A tünetek lombon keresztüli gyógyításához is be kell szerezni a permettrágya anyagokat, mert a tünetek jelentkezése előtt célszerű a kezeléseket elkezdeni. A trágyaféleségek kiválasztásánál lényeges szempont a kijuttatás módja. Ez a kérdés az egyedi szilárd műtrágyák használata esetén a legegyszerűbb, de nem biztos, hogy ezek alkalmazása a legcélszerűbb is (anyag és kijuttatás költsége, tápelem felvehetőség, -hasznosulás, stb.).