Miért van szükség tápanyag utánpótlásra?

Az egyéves növényi kultúráknál, - mint a zöldségek többsége -, viszonylag egyszerű a tápanyag utánpótlása, hiszen minden tavasszal a vetés, vagy ültetés előtt akár szervestrágyával, akár műtrágyával megemelhetjük a talaj tápanyag tartalmát. Egy gyümölcsfa azonban akár évtizedekig is ugyanazon a helyen áll, esetében más megoldás kell ahhoz, hogy a talajból általa kivont tápanyagokat pótoljuk. Az idősebb fák esetében az idő múlásával természetes módon csökken a talaj tápanyagainak mennyisége és elérhetősége. A gyökerek elérhetnek olyan mélységekig, ahol az alacsony tápanyagszint még inkább gátolja a fa növekedését és rontja egészségét. Emellett a rossz talajviszonyok, a gyökérzóna károsodása és a környezeti stressz is fokozza az idősebb fák tápanyaghiányát.

Az injektálás módszere

Az injektálás során tápanyagokkal dúsított oldatot juttatunk közvetlenül a fa gyökérzónájába. Az eljárás számos előnnyel jár az idősebb fák esetében. Az injektálással a tápanyagokat közvetlenül a fa számára legpraktikusabb helyekre juttatjuk, ami különösen hasznos, amikor a talajban található tápanyagok elérhetetlenné válnak a gyökerek számára.

Az injektálás gyors hatást eredményezhet, mivel a tápanyagok közvetlenül eljutnak a gyökerek köré, így a fa majdnem azonnal fel tudja használni azokat.

Az injektálást legegyszerűbben úgy végezhetjük, hogy a fa körül, ahol a gyökerei feltételezhetően megtalálhatók néhány helyen leverünk egy karót, vagy seprűnyelet 30-40 centiméteres mélységbe, majd kihúzzuk és az így kialakított lyukba öntjük a tápoldatot, tesszük az érett szerves trágyát, vagy a gyantaburkolt hosszú hatású műtrágyát, majd a lyuk tetejét lezárjuk földdel. Öntözéskor innen a tápanyagok folyamatosan oldódnak majd ki és könnyen elérhetőek, felvehetőek lesznek a gyökerek számára. Az injektálásos módszer lehetőséget nyújt a tápanyagok pórlására akkor is, amikor a tápanyagutánpótlás más módszerrel nem lehetséges vagy kevéssé hatékony, például rossz talajviszonyok esetén. Az injektálás egy hatékony és célzott módszer az idősebb fák tápanyagpótlására. A megfelelő diagnózis, a gondosan kiválasztott tápanyagok, és a szakszerű alkalmazás biztosíthatják, hogy az idősebb fák visszanyerjék régi vitalitásukat, és továbbra is egészségesen fejlődjenek.

Egyéb kiegészítő módszerek

Az injektálásos tápanyag utánpótlás mellett érdemes a permetezésekkor lombon keresztül felszívódó lombtrágyákat is tenni a kipermetezett növényvédőszer-keverékbe, mert a leveleken keresztül is sokféle tápanyagot képes a fa felvenni. Ez a módszer tüneti kezelésekre is alkalmas, hiszen ekkor egyből a felhasználás helyére, a levelekre kerül a tápanyag, onnan meg órákon belül be, a levelekbe.

Mind injektáláskor, mind lombtrágyázáskor a megfelelő tápanyag összetétel meghatározása fontos. Ha műtrágyákat alkalmazunk akkor tartsuk szem előtt, hogy a nitrogén túlsúlyos összetétel a lombnövekedést segíti, ám virágzáskor pont a foszfor és a kálium, valamint mikroelemek a fontosabbak. Ha virágzás idején túl sok nitrogént juttatunk a növénynek, akkor az inkább a lombnövekedésre koncentrál majd, nem a termésképzésre.

Idős fák körül az is jó megoldás, ha a talajra leterítünk komposztot, vagy érett szerves trágyát és azt sekélyen a talajba dolgozzuk úgy, hogy a felszín közeli gyökerek ne sérüljenek. A házilag elvégezhető injektálásos tápanyagutánpótlást ne keverjük össze a növényvédelemben egyre terjedő módszerrel, mely szintén injektálás, csak abban azesetben az ezt végző szakemberek a fák törzsét megfelelő mélységben megfúrják, és növényvédőszert juttatnak a törzsben futó, víz-, és tápanyag szállító sejtekbe, ami így szétterjed a fában. Ezzel a permetezések kiválthatók, ám nagyon pontos számítások kellenek ahhoz, hogy olyan típusú és mennyiségű szert injektáljanak csak a fába, (és a megfelelő időpontban) ami a termés érésekor már nem lesz megtalálható a gyümölcsben.