Az Agrárszektornak az Omya Hungária Kft. és a HED-LAND Hungária Kft. szakértői beszéltek arról, hogy a kukorica tápanyag-utánpótlása nem csupán a makroelemek kijuttatásán múlik, hanem a talaj szerkezetének és pH-jának megfelelő beállításán is. A cink, a foszfor és a nitrogén pótlásának időzítése kulcsfontosságú a növény fejlődése és stressztűrő képessége szempontjából, hiszen ezek az elemek közvetlen hatással vannak a gyökérképződésre és a termékenyülésre. A szakértők szerint a megfelelő stratégia ősszel kezdődik, a talajvizsgálatokra alapozott célzott trágyázással, amely nemcsak a hozamot növelheti, hanem a fenntartható gazdálkodást is elősegíti.

Kádár Zoltán (Omya Hungária Kft.): „A legjobb stratégia ősszel kezdődik.”

A kukoricát úgy ismerjük, mint foszfor-, kalcium- és magnéziumigényes növény, ugyanakkor a cink, a bór, a kén és a nitrogén is kiemelt szerepet játszik a fejlődésben a stressztűrő képesség fokozásában és a termékenyülésben. Azt, hogy melyik elemet mikor érdemes kijuttatni, leginkább a műtrágya típusa és a talaj pH-ja alapján kell eldönteni, nem pedig a hagyományosan kialakult gyakorlatra alapozni.

Egy savanyú talajra korán kijuttatott foszfor műtrágya jelentős része lekötődhet és nem lesz elérhető a növények számára.

- ismertette Kádár Zoltán. Hozzátette, hogy ugyanez igaz a túlzottan meszes talajokra is. Egy magas magnéziumtartalmú talajra kijuttatott további magnézium akár termésdepressziót is okozhat, a kevés nitrogén pedig olyan hátrányt eredményez, amit a növény a teljes vegetáció alatt sem tud behozni. Ugyanakkor hiába van megfelelő mennyiségű nitrogén, ha nincs elérhető kén. A kérdésben érdemes talajtani szakemberrel konzultálni.

Az őszi tápanyag-utánpótlás jelentősége

A legjobb stratégia ősszel kezdődik. A talaj szerkezete, pH-ja és biológiai aktivitása, valamint a kukorica tápanyagigénye alapján kell kialakítani a tápanyag-utánpótlási tervet.

- ismertette a szakértő. Ennek első lépése a szerkezet és a pH javítására irányuló kalciumkarbonát vagy adott esetben kalcium-szulfát kijuttatása. Ez történhet ősszel, télen vagy tavasszal, de minden esetben kérjük el a termékek adatlapját, amin a termék szemcsemérete, hatóanyag tartalma, illetve pH-ja fel van tüntetve. A cél a levegős, jó vízháztartású talajszerkezet kialakítása, ami lehetővé teszi a gyökérzet intenzív fejlődését. A pH beállítása tápanyagok felvehetősége (savanyú talajokon a foszfor 50%-a nem hasznosul) valamint a baktériumok aktivitásának biztosítása szempontjából létfontosságú. Ily módon nem csak költséghatékonyan, de környezettudatosan is cselekszünk. Ha mindezzel megvagyunk, akkor választhatunk a körülményeknek megfelelő tápanyagot.

A pH döntő szerepe

A szakma kiváló képviselőinek köszönhetően a tápanyag-hiánytünetek jól dokumentáltak, számtalan fotó videó és leírás részletezi a különböző elemek hiánya okozta tüneteket. Van azonban egy jelenség, aminek nincs egyértelműen leírható tünete.

- magyarázta Kádár Zoltán, és kitért arra is, hogy ha azt tapasztaljuk, hogy jól sikerült a talaj előkészítése, minden tápanyagot időben kijuttattunk, jól sikerült a növényvédelem, megfelelő mennyiségű csapadék is hullott és ennek ellenére az állomány nem úgy fejlődik, ahogy szeretnénk, akkor érdemes azonnal a pH-ra gondolni. Nagyon alacsony pH-n olyan toxikus elemek szabadulnak fel, mint az alumínium, ami a gyökércsúcs roncsolódásához és ebből adódóan gyengébb fejlődéshez vezet.

Balogh Lőrinc (HED-LAND Hungária Kft.): A tápanyag-utánpótlás pontos tervezése a sikeres termelés alapja

A kukoricának alapvetően szüksége van nitrogénre, foszforra és káliumra, de ha egy negyedik fontos elemet kellene kiemelni, az mindenképpen a cink lenne. Emellett szükséges még egy kis kén és magnézium is, de a legfontosabb, hogy a nitrogén, foszfor és kálium mellett a cinkre is oda kell figyelni a kukorica tápanyag-utánpótlásánál.

A szükséges nitrogén 60-70%-át vetés előtt alaptrágyaként szokták kijuttatni. A fennmaradó mennyiséget fejtrágyaként a tenyészidőszak későbbi szakaszában adják ki. Mivel a nitrogén nagyon mobilis a talajban, fontos a kijuttatás megosztása. Ha egyszerre nagy mennyiséget kap a talaj, az nemcsak a növényeknek árthat, hanem jelentős rész el is vész, például kimosódás révén. Azt is mondhatjuk, hogy minden nitrogén műtrágyára költött pénz ötven százaléka elvész.

- ismertette. Hozzátette, hogy a foszfor és a kálium esetében más a helyzet: ezeket, ha lehet, már ősszel ki kell szórni, mivel nehezen mobilizálódó elemek. Ha az őszi kijuttatás akadályozott, akkor a kora tavaszi időszakban is el lehet végezni a pótlást. Rendkívül hatásos a foszfor tavaszi kijuttatása starterként, közvetlenül a vetéssel egy menetben, hogy a gyökérzet könnyebben hozzáférjen. A foszfor esetében ez azért is fontos, mert a növény gyökere csak 1 cm távolságból képes felvenni azt. A felvételt a talaj hőmérséklete és pH-ja is befolyásolja. Ezért fordul elő, hogy tavasszal a kukoricanövények gyakran belilulnak 2-4 leveles állapotban, mivel a hideg talajból nehezen tudják felvenni a foszfort.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a lilás elszíneződés nem mindig foszforhiányt jelent, mivel egyes kukoricafajtáknál ez fajtajelleg is lehet, ami megtévesztő lehet.

A cink kulcsszerepe

A cink egy rendkívül fontos elem a kukorica számára. Bár starterként is kijuttatható, inkább a levélen keresztüli pótlást javasolnám. Így a cinkhiány gyorsan korrigálható, azonnali hatással van a növényre, segíti a gyökér és a hajtás fejlődését, valamint növeli a növény ellenállóképességét a szárazságstresszel szemben.

A cinkhiányos tünetek általában a 4-6 leveles állapotban jelentkeznek, és nagyban függenek attól, hogy a cink milyen mozgékonysággal rendelkezik a talajban. A tünetek között a leveleken sárgás, klorotikus csíkok jelennek meg. Bizonyos antagonisták, mint a foszfor és a kalcium, akadályozhatják a talajból való felvételét.

Fontos a talajvizsgálat

A szakértő szerint a talajvizsgálatra mindenképpen érdemes költeni, mert pontos képet ad a tápanyagszintekről és a hiányosságokról. A talaj- és levélanalízis megmutatja, hogy milyen tápanyagokra van szükség, így célzottan lehet megtervezni a tápanyag-visszapótlást. A talajmintavételt és a levélanalízist szükséges elvégezni, a vett minták eredménye alapján pedig összeállítható a megfelelő trágyázási terv.

A szakember hangsúlyozta, hogy a nitrogén műtrágyát semmiképp sem lehet elhagyni a tápanyag-utánpótlásból, mivel alapvető a növény fejlődése szempontjából. Bár egyre inkább terjednek a mikrobiológiai talajoltó készítmények és biostimulátorok, amelyek segíthetnek a nitrogénműtrágya részleges kiváltásában, a teljes kiváltásuk jelen pillanatban nagyüzemi szinten nem lehetséges.

A talajoltó baktériumkészítmények egyre elterjedtebbek, mert jelentős előrelépés történt az eltarthatóságuk, az hektáronkénti dózisuk és kijuttathatóságuk terén. Egyes készítmények a tápanyag-feltárás mellett javítják a talaj vízmegtartó képességét is.

Az Európai Unió egyre több vegyszer kivonását írja elő, ami jelentős változásokat hoz a mezőgazdaságban. Ennek egyik alternatívája a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, amelyek nemcsak a növények tápanyagfelvételét segítik, hanem bizonyos kártevők és kórokozók ellen is hatékonyak lehetnek.

Ezek az anyagok ugyan még nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a műtrágyákat és vegyszereket, de csökkenthetik azok használatát.

A túlzott nitrogénműtrágya-kijuttatás gyengíti a talaj mikrobiológiai életét.

Fokozzuk talajaink életét talajoltó baktériumok használatával.

- vélekedett a szakértő. Céltudatosabb alkalmazással és mikrobiológiai készítményekkel serkenthető a talajélet, elősegítve a foszfor- és káliumfeltárást, valamint a nitrogénmegkötést. Nemcsak baktériumok, hanem gombák is hozzájárulnak a talaj szerkezetének és vízmegtartó képességének javításához, illetve a foszfor feltárásához. A környezetbarát technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak, bár még sok kihívás áll előttük.

A szakember hangsúlyozta, hogy a fenntartható tápanyag-utánpótlás ma mindenki számára központi téma. Az Agrár-ökológiai Programban (AÖP) részt vevők számára meghatározott anyagok használata után pontokat lehet szerezni. Ez a pontozási rendszer a gazdálkodók számára rendkívül lényeges, hiszen pénzügyi és szakmai szempontból is előnyt jelenthet. A fenntarthatóság tehát nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is egyre nagyobb szerepet kap.

A termelési szint nagymértékben meghatározza a szükséges tápanyag-utánpótlást és az alkalmazott technológiát.

A magasabb termésátlag elérése érdekében átgondolt tápanyag-gazdálkodásra van szükség, amely magában foglalhatja a műtrágyákat, talajoltó anyagokat, aminosavakat, huminsavakat és lombtrágyákat. A gazdaságos és fenntartható termelés érdekében elengedhetetlen a megfelelő tervezés és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása.