Az Agrárszektornak az In vitro '77 Kft. és az Omya Hungária Kft. szakértői beszéltek a tápanyag-utánpótlás fontosságáról. Udvardi Norbert (In vitro '77 Kft.) hangsúlyozza, hogy a víz a legfontosabb tápanyagforrás, és a tavaszi kalászosok esetében a foszfor és kálium utánpótlása elengedhetetlen a gyökérfejlődéshez. A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét. Kádár Zoltán (Omya Hungária Kft.) szerint a műtrágyázás előtt elengedhetetlen a talaj pH-értékének és szerkezetének javítása. A fenntarthatóság érdekében a szerves és ásványi trágyák alkalmazása is fontos alternatíva lehet a jövőben.

Udvardi Norbert (In vitro '77 Kft.): „A tápanyagellátás régiónként eltérő, de a legfontosabb tápanyagforrás maga a víz”

A tavaszi kalászosok esetében kiemelten fontos a megfelelő foszfor-utánpótlás, különösen kötött talajon, míg homokosabb talajokon a kálium kiegészítése is lényeges. Ez elősegíti a növények mélyebb gyökeresedését, így hatékonyabban képesek elérni a szükséges vízmennyiséget. A vetőmagágy előkészítésével egy időben célszerű szilikát- és szilíciumtartalmú, kőzetalapú termékeket is kijuttatni, mivel ezek támogatják a gyökérelágazást, javítják a szállítószövetek szerkezetét, ezáltal elősegítik a tápanyagok jobb transzportálását és magasabb terméshozamot eredményeznek.

A (talaj) növény pontos tápanyagigény(lés)ének meghatározása a talaj aktuális tápanyagtartalmának ismeretében lehetséges, de nem egyszerű feladat.  A hagyományos talajvizsgálattal felmérhetjük a tápanyag(igényt)tartalmat, azonban érdemes úgy elvégeztetni, hogy az oldható tápanyagtartalmakat is kimutassa. Az oldható tápanyagtartalom határozza meg, hogy a talaj ténylegesen mennyi tápanyagot képes a növény számára biztosítani. A tápanyagtőke pedig arról ad információt, hogy a talajból mennyi tápanyag tárható fel hosszabb távon. A kettő között nagy különbség van, így, ha elvégezzük a tápanyagvizsgálatot, érdemes mindkét esetet vizsgálni.

Tápanyagok kijuttatásának ideje

A hagyományos tápanyagtőke esetében a foszfort és a káliumot ősszel kijuttathatjuk. Ha a téli csapadékmennyiség megfelelő, akkor tavasszal a szükséges tápanyag is rendelkezésre fog állni a növény számára, de ennél egyszerűbb megoldás a melegen granulált műtrágya használata, amely könnyen oldható tápanyagokat tartalmaz. Emellett lehetőség van mikrogranulátum szórásra is, mivel ezek vízoldékonyak, közvetlenül a gyökérzónába kerülnek, így gyorsabb tápanyagfelvételt biztosítanak.

Erre érdemes költeni

A tápanyagellátás régiónként eltérő, de a legfontosabb tápanyagforrás maga a víz. Gabonafélék esetében tavasszal érdemes lehet megkezdeni az öntözést, vagy akár egy tesztöntözést végezni, ha adottak a feltételek. A megtérülés kérdése összetett: egyes gazdák a maximális hozamra törekednek, míg mások inkább a költséghatékonyságot tartják szem előtt.

A hozamfókuszú gazdálkodás esetén a legjobb genetikai alapokra, nagy mennyiségű tápanyagra és precíziós kijuttatási technológiára van szükség, míg a költséghatékony gazdálkodásnál a talaj és a mikroklíma adottságaihoz igazított genetikai alap és technológia a kulcs.

A túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használat sok esetben nem előnyös, sőt, akár gazdasági hátrányt is okozhat, különösen az EU szabályozásai miatt. A legnagyobb előnyt végül maga a gazda figyelme jelenti, hiszen a rendszeres megfigyelés és a megfelelő döntések meghozatala, akár szaktanácsadó bevonásával, kulcsfontosságú a sikeres gazdálkodásban.

A fenntarthatóság és a környezetvédelem napjainkban kiemelt szerepet kap, ezért fontos megvizsgálni, milyen fenntartható és környezetkímélő tápanyag-utánpótlási megoldások állnak rendelkezésre.

A szerves trágya és az ásványi trágyák jelenthetik a jövőt.

Bár a szerves trágya korlátozottan áll rendelkezésre, az ásványi trágyák alapanyag mennyisége hosszú évszázadokra elegendő. A műtrágyához képest ezek pillanatnyi hatása kisebb, de hosszútávon fenntarthatóbbak. Egy műtrágyában általában 12 féle tápelemet pótolunk, azonban a természet nem 12 féle, hiszen a periódusos rendszer 100 fölötti elemből áll. A növénynek minden elemre szüksége van, és ha egy nyomelem hiányzik, az a termésre mindenképpen hatással lesz, akár minőségi, akár mennyiségi szempontból.

Az ipari gabonákat műtrágyázásra alapozva termelik, amelyek nagyáruházak polcaira kerülnek, miközben az allergiás és daganatos betegségek növekedése folyamatos. Bár a termés gyönyörű és iparilag jól feldolgozható, az egészség szempontjából nem biztos, hogy megfelelő. Fontos, hogy a periódusos rendszer összes tápanyagához hozzáférjünk valamilyen mennyiségben. Az ásványi trágyák szerepe még abban is kiemelkedő, hogy az elmúlt időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a talajélet. Ha a talajéletet szeretnénk növelni, az ásványi anyag alapú trágyázás és a megfelelő kiegészítők kiemelt szerepet kapnak, hiszen jelentős hatással vannak a talaj állapotára.

Kádár Zoltán (Omya Hungária Kft.): „A műtrágyázási stratégia legelső feladata a talajjavítás.”

A hőmérséklet emelkedésével beindul a talajok biológiai aktivitása, valamint a növények anyagcsere folyamatai. A talajbaktériumok és a növények egyaránt nitrogénre (N) éhesek, ugyanakkor a növények igénye nem merül ki a nitrogénben. A kén (S), a kalcium (Ca), a cink (Zn) és a foszfor(P) egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. A tavaszi vetésű kalászosoktól azt várjuk, hogy viszonylag alacsony hőmérsékleten jól csírázzanak, intenzíven növekedjenek és stabilan struktúrát fejlesszenek. A kalcium, a nitrogén és a foszfor a gyökérfejlődést, a szerkezeti stabilitást, valamint az intenzív anyagcserefolyamatokat támogatja, hiány esetén korlátozza! A kén és a cink a nitrogén hasznosulását, valamint a termés minőségét determinálja a vetés pillanatától. Ugyanakkor a talaj minősége, szerkezete és pH-ja is kiemelt jelentőséggel bír.

Azzal, hogy bármilyen műtrágyát kijuttatunk a talajra vagy az állományba, a növények tápanyag-ellátását még távolról sem oldottuk meg.

- fogalmazott a szakértő. Egyes tápanyagok (pl. a foszfor) felvehetőségét a pH, másokét (például a cink-kalcium vagy a kén-foszfor) a jelentős mértékben jelenlévő antagonista elemek korlátozzák. Minél magasabb a kén-ellátottság, annál fokozottabban jelentkezik a foszfor hiány.

Egyes tápanyagok, mint a magnézium vagy a nátrium túlzott jelenléte önmagában is terméskorlátozó hatással bír. Mindezen tényezők összehangolása elképzelhetetlen helyspecifikus talajmintavétel, illetve részletes talajvizsgálatra alapozott talajjavítás nélkül.

- vélekedett a szakértő. Hozzátette, hogy a folyamatot még pontosabbá tehetjük kationcsere kapacitás figyelembevételével. A precíz és költséghatékony, helyspecifikus tápanyagutánpótlás pontosan dokumentált talajmintavételen és széleskörű talajvizsgálati eredményeken alapszik.

A talajvizsgálat szerepe a hatékony tápanyagutánpótlásban

 A tápanyagutánpótlás a növénytermesztés egységének egyik alkotórésze. Csak akkor tud eredményes lenni, ha megalapozott döntést hozunk. Megalapozott döntést pedig csak és kizárólag talajvizsgálati eredmények alapján lehet hozni. Már egy egyszerű pH vizsgálat alapján is tudunk eredményes tápanyagutánpótlást tervezni, ugyanakkor egy részletes vizsgálat mindig kifizetődő. Egy rosszul kiválasztott műtrágya költsége azonban sosem térül meg.

A műtrágyázási stratégia legelső feladata a talajjavítás. Nem minden gazda van abban a szerencsés helyzetben, hogy magas tápanyag- és humusztartalmú, jó szerkezetű és semleges közeli pH-ju talajon gazdálkodhat. A szerkezet és a pH meghatározza a tápanyagok felvehetőségét, valamint a baktériumok életképességét. Első lépésben tehát a pH-t kell rendbe hozni a mi a szerkezetet és ezáltal a vízháztartást is meghatározza. Ezzel párhuzamosan kell kiválasztani az adott körülmények között legjobban hasznosuló műtrágyákat. A választásban érdemes talajtani szakember véleményét kérni. A technológiát lombtrágyákkal lehet finom hangolni.