Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A dombóvári Agrár-Béta Kft. az egyetlen birtok az országban, ahol egy 1,6 MW-os biogázüzem működik egy bioetanolgyárral "összekapcsolva", azaz egymás melléktermékeit hasznosítva. Emellett egy 1 MW-os napelempark és egy energiaültetvény is támogatja a működés zöldenergia-igényét.
"A rendszerben még így is keletkezik annyi hulladékhő, hogy 3,5 hektárnyi orchideának tudnánk télen-nyáron 26 fokos hőmérsékletet biztosítani. A fényt, a párát és a hőmérsékletet is folyamatosan szabályozni tudjuk ebben a full automata üvegházban. A beruházási költsége így kétszer annyi volt, mintha csak áruparadicsomot akartam volna termeszteni benne. Ezért önerőből sajnos csak egy negyed hektárt tudtunk megvalósítani, de már folyik a felület bővítése" - magyaráz a növényvédelmi szakirányt végzett agrármérnök.
Az újító ötletekkel teli 55 éves Molnár István Gödöllőn végzett. A Dombóvári Alkotmány Szövetkezetben volt elnökhelyettes, amikor a rendszerváltás elsodorta a tsz-t. Ekkor 31 társával együtt úgy döntöttek, hogy új vállalkozást alapítanak - ez lett az Agrár-Béta Kft. A 2200 hektáros gazdaság idén elnyerte a Magyarország legszebb birtoka címet, amiben varázslatos orchideakertjének is szerepe lehet.
A biogázüzemre alapozott orchideatermelés egész Európában ritkaság számba megy. Többnyire szárítót vagy kertészeti kultúrát telepítenek a hulladékhőjére, esetleg épületeket fűtenek vele. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy egy ennyire értékes portékát termeljenek a segítségével. A dombóvári ötlet bevált. Tavaly decemberben telepítették be az első virágokat az üvegházba, és a beruházás a tervek szerint 6 év múlva támogatás nélkül is megtérülhet.
A tudományos eredmények és a külföldi gyakorlatok folyamatos követése ülteti el az ötleteket a Molnár István fejében. Ugyanis a kezdetektől szoros kapcsolatot ápol alma materével, a gödöllői agráregyetemmel, amelynek a dombóvári üzem a tangazdasága is. Továbbá fáradhatatlanul járja a világot, mindenhol felcsípve azt, ami a látottakból idehaza is megvalósítható. Németországban fogant meg benne az a gondolat, hogy
A virágok egyetlen őssejtként egy Petri-csészében kezdik az életüket, egy steril, több tízhektáros hektáros üzemben, Németországban. Majd Hollandiába kerülnek, ahol előnevelik őket. Ezt követően kerülnek ki a termelőkhöz szerte Európában. A technológiai elemeket a hollandok dolgozták ki. Az ő szaktanácsadóik mondják meg, hogy mely fajok, fajták, milyen fejlődési stádiumban milyen környezeti viszonyokat és mennyi tápanyagot igényelnek. Egy üvegház egyetlen faj igényeit képes kiszolgálni, de ez számtalan változatban és színkombinációban jelen lehet.
"A tanulási fázison túl vagyunk. Úgy látom, egy üvegházban egy év alatt nagyjából ötször lehet az orchideát rotálni. Van kereslet a virágokra a szomszédos országokban is, ezért bővítjük a termesztő felületet. Van egy nagy előnyünk a hollandokkal szemben: ott egy négyzetméternyi növény előállítása 130 köbméter földgázt emészt fel egy évben, mi viszont a biogázüzem hulladékhőjét használjuk. Egész biztosan versenyképesek leszünk az európai piacon" - bizakodik Molnár István, aki nem véletlenül nyerte el tavaly előtt az Év agrárembere címet is.
