Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Európa legnagyobb kikötőjének szívében egy különleges látvány várja az embereket: 30 tehén legelészik egy úszó istállóban. A három szintes, egyedülálló létesítmény egy réthez van kikötve, ahova a tehenek szabadon átjárhatnak egy gyaloghídon keresztül. Minke van Wingerden, a Floating Farm társalapítója elmondta, hogy céljuk egy olyan fenntartható farm kialakítása, amely különböző technológiák alkalmazásával minimalizálja a szén-dioxid-kibocsátást. A farm energiaellátását részben napelemek és egy kis szélturbina biztosítja, bár még így is támaszkodnak külső erőforrásokra.
Így működik az úszó tehénistálló a rotterdami kikötőben (videó)
Az istálló felső szintjén egy robot gyűjti össze a trágyát. Minke van Wingerden közölte, hogy a gép felszívja a trágyát, majd a szeparátorba viszi, ami azonnal szétválasztja azt vizeletre és a trágya száraz részére. Ez nagyon fontos, mert ha ezt három órán belül elvégezik, akkor máris 60%-kal kevesebb lesz a kibocsátás.
A gazdaság naponta 600 liter tejet termel, amelyet a közvetlen közelben értékesítenek. A harmadik, víz alatti szinten joghurtot és érlelt sajtot is készítenek. A projekt egyik fő célja, hogy a gazdaság az időjárástól függetlenül tudjon tejet termelni, miközben választ ad a globális felmelegedés okozta kihívásokra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb terhelést a vízkészletekre, ezért új technológiák és gyakorlatok bevezetését javasolja.
Az úszó farm két innovatív rendszerrel csökkenti a vízfüggőséget. Az egyik az esővíz összegyűjtése és újrahasznosítása, a másik pedig a kikötő sós vizének sótalanítása a trágya hőjének felhasználásával. A projekt a körforgásos gazdaság elveit is követi: Minke van Wingerden elmondta, hogy a teheneiket részben a városból származó hulladékokkal etetik, például a szomszédban van egy sörfőzde, amelynek maradékát újrahasznosítják a farmon.
A sikeres koncepció iránt világszerte nagy az érdeklődés. Bár a projekt kezdetén kétségek merültek fel a tehenek alkalmasságával kapcsolatban, a kutatások végül igazolták, hogy a szarvasmarhák képesek a vízen élni. Az úszó farm jelenlegi helyszíne ideiglenes, de a koncepció továbbfejlesztése és más helyszíneken való alkalmazása már tervben van. A projekt nem csak a fenntartható mezőgazdaság új útjait mutatja be, de egyben inspirációt nyújt a klímaváltozás okozta kihívások kreatív megoldására is.
