Európa legnagyobb kikötőjének szívében egy különleges látvány várja az embereket: 30 tehén legelészik egy úszó istállóban. A három szintes, egyedülálló létesítmény egy réthez van kikötve, ahova a tehenek szabadon átjárhatnak egy gyaloghídon keresztül. Minke van Wingerden, a Floating Farm társalapítója elmondta, hogy céljuk egy olyan fenntartható farm kialakítása, amely különböző technológiák alkalmazásával minimalizálja a szén-dioxid-kibocsátást. A farm energiaellátását részben napelemek és egy kis szélturbina biztosítja, bár még így is támaszkodnak külső erőforrásokra.

Így működik az úszó tehénistálló a rotterdami kikötőben (videó)

Kicsit drága, de nagyon környezetbarát

Az istálló felső szintjén egy robot gyűjti össze a trágyát. Minke van Wingerden közölte, hogy a gép felszívja a trágyát, majd a szeparátorba viszi, ami azonnal szétválasztja azt vizeletre és a trágya száraz részére. Ez nagyon fontos, mert ha ezt három órán belül elvégezik, akkor máris 60%-kal kevesebb lesz a kibocsátás.

A gazdaság naponta 600 liter tejet termel, amelyet a közvetlen közelben értékesítenek. A harmadik, víz alatti szinten joghurtot és érlelt sajtot is készítenek. A projekt egyik fő célja, hogy a gazdaság az időjárástól függetlenül tudjon tejet termelni, miközben választ ad a globális felmelegedés okozta kihívásokra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb terhelést a vízkészletekre, ezért új technológiák és gyakorlatok bevezetését javasolja.

Az úszó farm két innovatív rendszerrel csökkenti a vízfüggőséget. Az egyik az esővíz összegyűjtése és újrahasznosítása, a másik pedig a kikötő sós vizének sótalanítása a trágya hőjének felhasználásával. A projekt a körforgásos gazdaság elveit is követi: Minke van Wingerden elmondta, hogy a teheneiket részben a városból származó hulladékokkal etetik, például a szomszédban van egy sörfőzde, amelynek maradékát újrahasznosítják a farmon.

A sikeres koncepció iránt világszerte nagy az érdeklődés. Bár a projekt kezdetén kétségek merültek fel a tehenek alkalmasságával kapcsolatban, a kutatások végül igazolták, hogy a szarvasmarhák képesek a vízen élni. Az úszó farm jelenlegi helyszíne ideiglenes, de a koncepció továbbfejlesztése és más helyszíneken való alkalmazása már tervben van. A projekt nem csak a fenntartható mezőgazdaság új útjait mutatja be, de egyben inspirációt nyújt a klímaváltozás okozta kihívások kreatív megoldására is.