Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az utóbbi időben az élelmiszeriparban folyamatosan zajlik a hétköznapi fogyasztási cikkeknek a fenntarthatóság jegyében való újrafeltalálása. És bár nemrég a németek álltak elő az elsőre hajmeresztő instant sör ötletével, most az amerikaiak zárkóznak fel mögöttük kávébab nélküli kávéval. Az Euronews a napokban számolt be róla, hogy egy amerikai cég kávébab nélküli kávéja már készül betörni a fenntartható élelmiszerek piacára. A Seattle-ben működő Atomo Coffee azt hirdeti, hogy a hatalmas környezeti lábnyommal rendelkező kávétermesztés helyett környezetkímélő kávéalternatívát árul. Az innováció mögött a vegán húspótlókat gyártó Beyond Meat befektetői köréből is megtalálhatók támogatók és a cég mostanra 51,6 millió dollár (19,8 milliárd forint) befektetést húzott be.
Meredek ötlettel álltak elő a németek: instant sörrel tarolnák le a piacot
A motiváció az erdőirtás megállítása
Az Atomo Coffee elsődlegesen a nagy mennyiségű erdőirtással járó kávébab-termesztést szeretné kiváltani. Andy Kleitsch, a startup alapítója és ügyvezetője a múlt héten szervezett New York Kávéfesztiválon úgy nyilatkozott, hogy a kávétermesztés „naponta tíz Central Park méretű erdő kivágásával jár”. A klímaváltozással ugyanis a termőföldek is melegednek, és a kávétermesztő országokban az ültetvényeket kezdik hegyoldalakban egyre magasabbra ültetni, hogy a kávézókban világszerte közkedvelt arabica kávénak megfelelő adottságokat találjanak. Ez pedig rengeteg erdőirtással jár. A biodiverzitás csökkenésén túl pedig az erdőirtás a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzájárul.
A cég beszámolója szerint a babnélküli kávé próbaüzemi prototípusa (proof-of-concept) azt bizonyítja, hogy a termékük karbonlábnyoma 93 százalékkal kisebb, mint a hagyományos kávéé, és 94 százalékkal kevesebb vizet igényel az előállítása. A kezdeti lépések úgy tűnik, meggyőzőnek bizonyultak Amerikában, és nem csak a befektetők számára, ugyanis a Time Magazine 2022-ben a prototípust az év kétszáz legjobb innovációja közé sorolta.
De hogy készül a babmentes kávé? A Euronews szerint „superfood” hozzávalók és elsődlegesen feldolgozóipari melléktermékek értéknövelő újrahasznosításával. A kávé molekuláris szerkezetét datolyamag használatával imitálják. Ezt aztán szőlőkivonatban és cikóriában áztatják, és teából nyert koffeint adnak hozzá.
A babmentes kávé mindenesetre egyelőre nagyon drága, szóval valószínűleg egyhamar nem fogja kiszorítani a hagyományos kávét a boltokból. Míg az amerikai boltok polcaira kerülő kávé nagykereskedelmi ára átlagosan 10-14 dollár (3700-5170 forint) 450 grammos csomagonként, addig az Atomo Coffee babnélküli kávéját ugyanekkora kiszerelésben 20,99 dollárért (7700 forint) árulják kávéházaknak. Összehasonlításként, a magyar kávéfogyasztók egy csomag 200-250 grammos kávéért átlagosan 796 forintot hajlandóak kifizetni.
A jó kávét itthon is szeretjük, de a fenntarthatóság kevésbé fontos
Hogy mennyire lenne elfogadott itthon a babnélküli kávé, az kérdéses, mivel Európa nagy mennyiségű kávét fogyaszt évente, de kávéfüggésben a magyarok alapvetően sereghajtók a kontinensen. Összehasonlításként, Európában éves kávéfogyasztásban a FAO 2019-es adatai alapján a finnek vezetik a sort 11,8 kilogrammal fejenként, de nem messze mögöttük egy év alatt a svédek is elfogyasztanak 10,1 kg kávét. Ehhez képest a kávékultúrájukról ismert olaszoknál ez az érték csak 5,6 kg, a németeknél 6,1 és franciáknál 5,4 kg/fő/év a kávéfogyasztás. A magyarok pedig a legkevesebbet fogyasztók között járnak éves 1,1 kg/fő fogyasztással.
A Statista adatai szintén ezt a tendenciát támasztják alá. A kávéfüggésben vezető finnek fejenként évente 1310 csésze kávét isznak meg, ami naponta három és fél csészénél is többet jelent. Az olaszok éves fogyasztása ehhez képest 658 csésze évente, a németeké 675, a franciáké 482. A magyar fogyasztók pedig átlagosan két csészét isznak meg egy nap, derült ki 2022-ben a Coca-Cola HBC Magyarország kutatásából. A magyar kávéfogyasztók 29 százaléka napi egy kávét, 60 százaléka 2-3 kávét iszik, és ezen belül a férfiak kétszer akkora arányban főzik le a harmadik kávét is, mint a nők. A kávét fogyasztó magyarok legnagyobb része (93 százalék) otthon is iszik kávét, több, mint fele (54 százalék) a munkahelyen, de az egyharmaduk (33 százalék) vendégségben is. Azonban, ha a babmentes kávéval itthon is a kávézókat céloznák meg, lehet, hogy érdemes lenne a fiatal korosztályra szabni a marketingstratégiát, ugyanis míg a kávéfogyasztók 11 százaléka megy kávézóba a napi kávéért, a fiatal, 18-24 éves korosztályban ez az arány 31 százalék.
Az azonban mindenesetre igaz, hogy a fenntarthatóság ma kevésbé szempont a magyar fogyasztók számára, mint az árak a boltok polcain. A Rama 2022-es reprezentatív kutatása azt mutatta ki, hogy a vásárlók legnagyobb arányban az ár, aztán az élelmiszerek íze alapján válogatnak. A kutatásban a hétköznapi élelmiszerek vásárlásában a legfontosabb szempontokat kellett a válaszadóknak rangsorolni, mint íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészséges étel, stb.
Tízből hat vásárlónak a három legfontosabb szempont közt szerepelt az ár, és a válaszadók több mint fele az ízt jelölte meg a legfontosabbak között, az egészséges ételek pedig harmadik helyre kerültek és kevesebb, mint a válaszok felénél jelentek meg. A hagyományok, a származás, a hazai eredet és a fenntarthatóság pedig nem különösebben voltak szempontok a válaszadók között. Az egészséges és fenntartható ételek iránti érdeklődés azonban jelen van a fogyasztók között, a Rama felmérése szerint tízből négy válaszadó a növényi alapú táplálkozást tartotta egészségesebbnek.
