A kertészeti ágazatot több negatív hatás is jellemezte idén, ilyen a szélsőséges időjárás, az akut munkaerőhiány, az időnkénti piaci túlkínálat, valamint a feldolgozói kapacitás időszaki hiányossága - tájékoztatott Ledó Ferenc. A zöldséghajtatásban a kiegyensúlyozott ár volt a jellemző idén, habár a meleg április és május miatt a hidegfóliás termesztés 3 héttel korábban jelentkezett, ami átmeneti piaci zavarokat okozott. A paradicsomtermesztés jelentősen nőtt az elmúlt évben, és látványos volt a cherry típusok térhódítása 2018-ban. Növényvédelmi gondok ugyan csak a szezon végén jelentkeztek, de így is okoztak fejtörést a gazdáknak, megjelentek ugyanis a molykártevők, az atkák és a poloskák - tette hozzá. 

A szabadföldi zöldségtermesztésben egészen sokáig úgy tűnt, hogy rekord mennyiségű csemegekukorica lesz, a másodvetéseknél azonban jelentős kelési problémák és kihagyások voltak, így a rekord elmaradt - mondta az elnök. Az ipari paradicsom ezzel szemben sikernövény lett Magyarországon, és idén sikerült elérni a hektáronkénti 80 tonna feletti átlagtermést. A konzervuborka esetén ugyanakkor a feldolgozóiparban olyan komoly problémák vannak, hogy akár a gyártás jövőjét is veszélybe sodorhatja. 

Ha Európa gyümölcstermesztését nézzük, akkor a 2018-as termésmennyiségek összességében nagynak tekinthetők, kivételt képez azonban ez alól az őszibarack és a kajszibarack. Ha Magyarországi viszonylatban nézzük, akkor elmondható, hogy habár egész évben komoly problémák voltak az alma értékesítésével kapcsolatban, Ledó Ferenc szerint az igazi gondok majd csak most következnek, amikor is az étkezési almát akarják eladni a termelők. Az alma egy része ugyanis jelenleg a tárolókban van, sok esetben ez pedig szükség tárolót jelent, ahol csak karácsonyig, vagy januárig tárolhatók az almák. 

A 2019-es évben több feladat is vár a kertészeti ágazatra - hangsúlyozta az elnök. Az egyik ilyen a termelés színvonalának, valamint biztonságának növelése, amit a szélsőséges időjárás hatásainak csökkentésével lehetne elérni. Mindenképp fontos lenne az öntözés és a tápanyagutánpótlás megoldása, illetve mivel egyre nagyobb a munkaerőhiány, ezért a precíziós gazdálkodást és a gépesítést is fokozni kellene. Ledó Ferenci szerint ugyanakkor a feldolgozóipar fejlesztését mindenképp érdemes lenne előtérbe helyezni, valamint az adózási jogi háttér és a támogatások átalakulása is fontos feladat a jövőben.