Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Agrárszektor:Magyarországon csak két éve vannak jelen. Más itt dolgozni, mint Nyugat-Európában?
Robert Geist: Több mint 10 éve dolgozom a cégnél, és 2015 óta a kelet-európai piacért vagyok felelős. Ahol jelen vagyunk, ott priorizáljuk a termelők igényeit, ezért nagyon fontos, hogy jól ismerjük őket. Ma reggel is egy Magyarországon készített kérdőív eredményeit beszéltük meg, és azt tapasztaltuk, hogy itt nagyon fontos a jó ár-érték arány. Ha megértjük a szükségleteket, akkor meggyőződhetünk róla, hogy a megfelelő portfólióval rendelkezünk, és a termékeink releváns előnyeit kommunikáljuk. Természetesen nemcsak a felhasználókról kell pontos képet rajzolnunk, hanem a lehetséges versenytársakról és azok termékeiről is.
A.:Milyennek látja a magyar gazdálkodókat?
R.G.: Szomjaznak a műtrágyázással kapcsolatos új termékekre, megoldásokra. Az itteni technológia félúton van a keleti és a nyugati termelési mód között. Ezért ennyire erős a magyar termelők érdeklődése, amely komoly lehetőségeket hordoz a hozzánk hasonló, innovatív terméket és szolgáltatást kínáló cégeknek. Ugyanakkor Magyarországon nagyon erős a piaci verseny, ami arra késztetett, hogy felkészülten jelenjünk meg. Nyugaton fejlett technológiával és képzett munkaerővel találkozunk a mezőgazdaságban, de látjuk, hogy ehhez Kelet-Európa is gyorsan felzárkózik. Az itteni nyitottság és fejlődési tempó különösen vonzó számunkra, hiszen nem csak műtrágya-forgalmazással foglalkozunk, hanem technikai megoldásokat is kínálunk.
A.: Magyarországon mennyire számít az ár és mennyire a minőség?
R.G.: A minőség mindig fontos, és kérdőíves felmérésünk első eredményei alapján azt mondhatom, hogy az ár is erősen számít. Ez azt jelenti, hogy az ár-érték arányra nagy hangsúlyt fektetnek, azaz a beruházás megtérülésére, és a termék minőségére. A prémium termékek esetében a partnereink sokkal inkább a kevésbé időrabló és kevésbé munkaerő-igényes termékeket keresik, amelyek csökkentik a termelés kockázatait.
A.:Tanítani kell a magyarokat az új technológia használatára?
R.G.: Úgy látjuk, a magyarokat kifejezetten érdeklik az új technológiák. Szemtanúi vagyunk egy generációs váltásnak is, ami ennek plusz lökést ad. Az idősebb, 60-as generáció átadja a földjét a fiataloknak, akik nyitottak az új megoldásokra, az új gépekre. A precízebb munkát végző eszközökhöz pedig hasonló kvalitású műtrágyát választanak. Ezt nem csak Magyarországon lehet látni, hanem egész Kelet-Európában. Eddigi tapasztalataink szerint a magyar vásárlók pontosan ismerik a műtrágyák környezeti hatásait, alapvetően környezettudatosak, és érdeklődnek a korszerűbb készítmények iránt. Rengeteg időt és erőfeszítést fordítunk arra, hogy elmagyarázzuk a termékek működését és az előnyüket. A mi célunk az, hogy a prémium termékek számát növeljük, és igyekszünk megújuló energiákkal termelni. Van egy műtrágyacsaládunk, az ENTEC, amelyik képes a talajban a nitrogénbontó baktériumok enzimes gátlására, így lassítja az ammónium nitráttá alakulását, kioldódását a gyökérzónából. Így a növény számára hosszabb időn át, fokozatosan válik elérhetővé ez a fontos tápelem. A nitrogénforrás stabilizálása fontos innováció, ezt ismerte el a zsűri is egy Mezőgazdasági nagydíjjal az idei Szentlőrinci gazdanapokon.
A.: Könnyebb a fiatal generációval kommunikálni?
R.G.: Úgy gondolom, igen, de ehhez arra is szükség van, hogy az ő kommunikációs csatornáikat használjuk, a social médiát és az internetet. Ők már a Facebook generáció, ezért fontos ott is a jelenlét. A termékek előnyeinek kommunikálása létfontosságú. Azok a napok véget értek, amikor a mezőgazdasági termelők kiszórnak egy monoműtrágyát, és remélik a legjobbakat. Be kell tudnunk mutatni egy műtrágya működését, hatékonyságát, ezért bemutatókat szervezünk a gazdáknak, ahol megnézhetik a növények reakcióját az adott termékre, és tájékozódhatnak a termék hatásmechanizmusáról és a kijuttatás megfelelő módjáról.
A.: Említette, hogy a hazai piac meglehetősen telített, sok a versenytárs. Hogy látja a piac jövőjét?
R.G.: Magyarországon erős a műtrágyagyártás, főképp a nitrogénszektorban. Ezek legtöbbje általános termék, melyeket mi is forgalmazunk. Minket a teljes portfóliónk különböztet meg a versenytársaktól, különböző növényi tápanyagigényeket tudunk kiszolgálni. Nemcsak műtrágyát forgalmazzuk, hanem megosztjuk a know-how-ot, hogy a gazdálkodók megismerhessék az optimális műtrágya-használatot, a legjobb kijuttatási technológiákat. Rengeteg változást tapasztalunk a műtrágya szektorban. Az innovációt nemcsak a verseny, hanem a klímaváltozás is hajtja. Várható a környezetvédelmi szabályok további szigorodása, például tovább kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását vagy a nitrát kioldódását a földbe. Németországban hamarosan tilos lesz a tiszta karbamid használata, csak enzimgátolt nitrogénlebomlású karbamidot használhatnak a gazdák, erre a mi megoldásunk az UTEC. A jövőben csak azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek segítenek a gazdáknak az új környezetvédelmi feltételek teljesítésében. Lényeges hajtóerő a fejlesztésekben a globális vízhiány is. Szerintünk a válasz a vízoldható műtrágyákban rejlik, amellyel az öntözés és a növények táplálása egyszerre valósítható meg. Azonkívül a termelő a tápanyagot így takarékosabban adagolhatja, illetve precízebben célba juttathatja. A vízben oldódó műtrágyák iránt a melegebb klímájú, dél-európai országokban növekvő igény mutatkozik. Növekszik az érdeklődés a fontos élettani hatású lombtrágyák iránt. Ezek növényi hormonokkal, aminosavakkal vagy mikroorganizmusokkal támogatják a növény fejlődését.
A.:Akár biozöldségek termeléséhez is lehet ezeket a termékeket használni?
R.G.: Meglátásom szerint igen, mivel ezek nem műtrágyák, hanem biostimulátorok. Javítják a növények stressztűrését, és mivel lombon át szívódnak fel, eső sem kell az érvényesülésükhöz. A gazdák egyre hatékonyabb növénytáplálási módokra kényszerülnek, miközben minimalizálniuk kell az ökológiai lábnyomukat. Úgy érzékeljük, hogy Kelet-Európában nem minden gyártó készült fel ezekre a kihívásokra, ezért hosszabb távon piactisztulásra számítunk és a termelési kapacitások csökkenésére. A nitrogénszektorban mindenképpen túlzott a termelési kapacitás.
A.:És mi a helyzet a mikrogranulált műtrágyák piacán?
R.G.: Kelet-Európában a magyar piacon jelentek meg legelőször ezek a termékek, amelyeket kis adagokban, közvetlenül a vetőmag mellé, a vetéssel egy menetben lehet kijuttatni. Koncentrált és hatékony növénytáplálási formáról van szó egy érzékeny fejlődési periódusban, a csírázáskor. Mi ezeket UMG néven, különböző növényspecifikus összetételben forgalmazzuk. A mikrogranulátumok nem tömegtermékek, de megvan az a vásárlói réteg, amelyik érdeklődik irántuk. Érdekességképpen az UMG-t itt gyártjuk, és Nyugat-Európába exportáljuk, win-win helyzetet teremtve itthon: anyagi és mezőgazdasági haszonnal. Várakozással tekintünk a jövőbe. Az oroszországi bányák megnyitásával a növény fejlődéséhez szükséges valamennyi tápanyagot biztosítani tudjuk. Azt gondoljuk, hogy a monoműtrágyák ideje lejárt, a gazdák ma már a komplexebb megoldásokat keresik. Mi felkészültünk erre a kihívásra.
