Január 3-án nemcsak elször landolt ember alkotta gép a Hold túlsó oldalán, de rögtön olyan kísérletbe is kezdett, amire eddig nem volt példa - számol be a The Guardian. A Hold csekélyebb tömegvonzása is elegendő ahhoz, hogy a felszínére vitt, vízzel és tápanyaggal ellátott növénykék magjai a "helyes irányban" fejlesszenek gyököcskét és hajtást. Adódott tehát a remek alkalom, hogy a kínaiak ne csak az űrhajózás, hanem az idegen bolygók meghódításához szükséges biológia terén is egy nagy lépést tegyenek előre.

A nemzetközi űrbázis fedélzetén már az 1940-es évek óta (!) folynak olyan kísérletek, amelyek a különböző növényfajok növekedését tesztelikmikrogravitációs környezetben.

Azt is megvizsgálták, hogy a világűrben jellemző erőteljes sugárterhelés hogyan hat a magok génállományára. 1971-ben 500 fafaj magjait utaztatták az Apolló-14 fedélzetén, majd elvetették a Földön. Bebizonyosodott, hogy a kontrollhoz képest semmilyen fejlődési rendellenességet nem szenvedtek a világűrben. Magán a Holdon azonban még nem folyt ilyen jellegű vizsgálat, hiszen az égitest hosszú évtizedekre kiesett a landolási célpontok közül.

A kínai Holdistennőről elnevezett Chang'e-4 belsejében egy aprócska "bioszférát" helyeztek el. A 18 cm-es, vödörszerű tartály levegőt, vizet és talajt tartalmaz, benne vetőmagokkal: gyapottal, a káposztafélék családjába tartozó lúdfűvel és burgonyamaggal. Egyéb élőlények is vannak benne, mint a gyümölcslégy tojásai és élesztőgombák. Nos, a Földre érkező képek alapján eddig csak a gyapot magja csírázott ki, a többi élőlény még várat magára. A landoló egységnek természetesen egyéb feladatai is vannak a Holdon, a sugárzás mérésétől kezdve a szél és a holdfelszín megfigyeléséig.