Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A megtermelt vetőmag-mennyiség alapján 15-17 ezer hektárra tehető az olajtök termőterülete hazánkban. A kifizetett termeléshez kötött támogatás alapján viszont alig 6 ezer hektáron termeltük a növényt 2018-ban. A termelők állítják, ha nem lett volna a 77 ezer forintos extratámogatás, alig kerestek volna a növényen. Egy debreceni kereskedő elmondása szerint 300-1000 Ft/kg között szórt az utóbbi évtizedben az olajtök felvásárlási ára, amit a termelésnek szinte lehetlen lekövetnie.A tavaly betakarított mennyiség inkább a kisebbek közé volt sorolható, a magért elkérhető 550-700 forintos kilónkénti ár pedig messze nem a legjobb. 2015-ben például 900 forintos csúcsárat ért el a mosott és kíméletesen szárított, kifogástalan portéka.
Egy Szerencs környéki gazda 4 tonnás mennyiséget hirdetett az interneten 650 forintos áron. A decemberben feladott hirdetésre mostanra a mennyiség fele elkelt, és úgy tűnik, a másik felének is meglesz a gazdája. "A tavalyi terméseredmény rossz volt, 500-550 kiló mag hektáronként. Máskor 650-700 kilogrammot ad a fajta és 800-900 kilót a hibrid tök. Virágzás idején jött egy hőséghullám, ami eldöntötte a növény sorsát" - tudjuk meg.
Hozzá hasonlóan a legtöbb gazda 5-10 hektáron termel olajtököt, jellemzően betakarító és magkezelő technika nélkül, azaz sem rendre toló, sem roppantó, sem mosó, sem szárító berendezésük nincs hozzá, mindezt bérben veszik igénybe egy nagyobb cégen keresztül, amelyik akár 300-400 hektáron is foglalkozik a növénnyel. Vagy foglalkozott. A szerencsi gazda azt állítja, idén már sem ő, sem az integrátora nem fog tököt vetni.
"Ha hibridet vetek, akkor 250 ezret biztosan ráköltök egy hektárra. A termésmennyiség 500 és 800 kilogramm között szór, és jellemzően az ár is 500 és 800 forint között van kilónként. Sajnos a kis termés nem eredményez feltétlenül magasabb árat, mivel ezt nem a magyar, hanem az osztrák, román, ukrán és kínai termés határozza meg" - magyaráz a gazda. A tavalyi mennyiséget és árat alapul véve 350 ezer forintot tudott bevételként elkönyvelni, de a bérmunka és az utókezelés díja elvitte a 100 ezer forintos eredmény egy részét. A termelő hangulatát csak a 77 ezer forintos ipariolajnövény-támogatás javítja.
Szomszédunk, Ukrajna 1,1 millió tonna tökfélét termel egy évben, de a 7,3 millió tonna terméssel rendelkező Kínából is sok mag érkezik az európai kontinense. Az unión belül a legnagyobb töktermelőnek Olasz- és Spanyolország számít 560 és 460 ezer tonnával. Románia 62,5 ezer tonna tökfélét termel, míg Magyarország 14,6 ezer tonnát. Egy 2017-ben megjelentetett tanulmány szerint a tökmag olajipari felhasználása 2016-ban még csak a megtermelt mennyiség 5 százalékát érintte, a termés döntő hányada étkezési célra ment el. 2021-re azonban már a magok 15 százalékából sajtolhatnak olajat a becslések szerint. A tökmagot a kozmetikai és a gyógyszeripar is előszeretettel használja értékes beltartalma miatt.
"A helyzet az, hogy a tavalyi eredményt hét tonna kukorica termelésével is el tudtam volna érni, és akkor sokkal kevesbé függtem volna egy külső cégtől. A három fő szántóföldi növényre - kukorica, búza, napraforgó - könnyen találok vevőt, nagy a választási szabadságom, és nem érnek olyan meglepetések, mint a tökkel. Ebből hol fél millió a tiszta haszon, hol meg ráfizetéses "- teszi hozzá a gazdálkodó. Egy pillanatig eltűnődik azon, hogy megoldást jelentene-e, ha legalább a termés menyiségét stabilizálná öntözéssel, de rögtön el is veti az ötletet: egy ilyen beruházás drága dolog, érdemesebb lenne a környező kisgazdaságokkal összefogni a megvalósításához, ami viszont nem fog menni. Úgy tűnik, a szépen felfestett piaci kilátásokat a jelen problémái felülírják.