Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Rikk István, a Cortve Agriscience marketingvezetője azt emelte ki a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy a több bevételt csak több terméssel lehet elérni. Azok a hihetetlen termelési rekordok, amelyeket például az USA-ból hallunk, megmuttaják, hogy micsoda terméspotenciálja van az adott növénynek, növényfajtának. Példaként a tavalyi 41,2 tonna/hektáros kukoricarekordot hozta fel, ami ideális viszonyok között született egy hektáron. Mivel a körülmények a gyakorlatban sosem ennyire ideálisak, fontos, hogy az adott fajtának, hibridnek jó legyen a termésbiztonsága is - emelte ki a szakember. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország a Global Food Security Index szerint a 34. helyen áll a világrangsorban, míg mondjuk Hollandia a 9., Ausztria a 10., Németország a 11. helyet foglalja el.
- mutatott rá Rikk István. A szakember a NAIK AKI tesztüzemi rendszerének adataira hivatkozva kiemelte: kukorica, napraforgó, repce esetébena gazdálkodás ráfordítási oldalából a növényvédelem 6-8 százalékos részarányt képvisel, a vetőmag pedig a költségek 9-15 százalékát adja, miközben e kettőn múlik a későbbi árbevétel fele. Ezért szerinte a termelőknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk a termőhelyre adatált, kiegyensúlyozott termést biztosító fajták termesztésére. Kihangsúlyozta: a jobb eredményekhez már az is elég lenne, ha nem precíziósan, csak precízebben termelnénk, például ügyelnénk az optimális vetésidő megtartására, vagy a géppark jobb kihasználására. A precizitással a költségek csökkenése éppúgy együttjár, mint a termésszint növekedése - tette hozzá.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója - aki mintegy 40 ezer hektáron irányítja a termelést - különösen ez utóbbi ponttal értett egyet. Ő azonban úgy vélte, hogy a jobb gépkihasználáshoz alapvetően nagyobb táblaméretek is kellenek. Szerinte az USA terméseredményeit felesleges hajszolnunk, de a nyugat-európai 3 tonnával magasabb kukoricahozamot el tudnánk érni. Ehhez véleménye szerint szükséges a nagy integrációk létrehozása, mivel ezek meg tudják valósítani az öntözést, olcsóbban, nagy tételben tudják beszerzni az inputanyagokat, és végül nagy, homogén tételekkel jelenhetnek meg a piacon. Makai Szabolcs szerint kisebb méretben is sokszor tapasztalható a túlgépesítettség, a rossz gépkihasználás. MInt mondta, gyakran csak akkor jön rá a cégvezetés arra, hogy egy feladat elvégezhető lenne kevesebb géppel is, amikor éppen kampány idején mond csütörtököt az egyik.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár üzletágának vezetője arra hívta fela figyelmet, hogy a jövedelmezőség fontosabb, mint a bevételmaximalizálás.
- intett a szakember.
A profit kapcsán heves vita bontakozott ki a szója körül, ami átcsapott a biotermesztés jövedelmezőségének boncolgatásába. A résztvevők egy része leginkább a támogatások torzító hatásának tudta be, hogy nincs túl nagy motiváltság a szója professzionális termelésére, a hozamok emelésére. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a védelmébe vette a növényt és a támogatásokat is. Szerinte az emberek egyszerűen nincsenek tisztában vele, hogy az országos 3 tonnás termésátlag hektáronként 150 ezer forint hasznot hoz a termelőnek, ami jóval több, mint amit a kukoricával el lehet érni. Annál a 40 ezer gazdálkodónál pedig, akik 4 tonnás eredményre is képesek, támogatás nélkül is versenyképes lenne a szója.
"Inkább az a baj, hogy kevés a tudásunk a szója termesztésére, és sok a felelőtlen vetőmagforgalmazó. Nem lenne szabad csak kifogástalan minőségű és a Pannon régióra szabott fajtákat forgalmazni, lehetőleg szaktanácscsal. A bizalmat erősítené, ha a Nébih több független fajtakísérletet állítana be a szójára. Több információval 25 ezer hektárnyi termőterület könnyen bevonható lenne a termelésbe" - vélekedett Bene Zoltán, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a bio minősítésű szójáért kétszer magasabb árat fizet a piac, mint a konvencionálisért.
Makai Szabolcs szerint biogazdálkodásban csak fele akkor a hozam, ezért túl sok földet igényel, vagyis környezeti szempontból fenntarthatatlan ez a termelési mód. A kis hozamot szerinte a biofelár sem kompenzálja, így gazdasági oldalról sem állja meg a helyét. A hallgatóságban erre válaszul egy termelő elmondta, hogy lassan már 10 éve termel bio módszerekkel 300 hektáron.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a bioművelésért még 160 euró pluszt is kap, igazán jövedelmező ez a gazdálkodás. Felvetődött kérdésként, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki beletanuljon a biogazdálkodásba. A válasz: évekbe telik, új tudás és sok türelem kell hozzá. De mint a fentiekből látszik: a konvencionális termelés jövedelmezőségének növeléséhez is ugyanezekre lenne szükség.
