Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A világon több mint 40 millió hektáron termelnek cirkot, ez az ötödik legnépszerűbb gabona. Világszinten 6-7 millió tonna cirok cserél gazdát, a legnagyobb exportőrök az USA, Argentína és Ausztrália. A legjelentősebb felhasználók és importőrök Kína, Japán és Mexikó.
A ciroktermesztés jelenleg nem túl elterjedt Európában, pedig minden feltétel adott, hogy előállítsuk a szükséges mennyiséget. Ezt felismerve a francia kukorica- és cirokvetőmag-előállító szakmaközi szervezet (F.N.P.S.M.S.) kezdeményezésére a cirok és az európai cirokgenetika promócióját szolgáló
Az európai ciroktermesztés felfuttatása érdekében 2017-ben létrejött a cirok európai szakmaközi szervezete, a Sorghum ID is. A cél, hogy Európa kevésbé legyen kiszolgáltatott cirok ügyben, sőt a helyi piaci lehetőségek fejlesztésével akár még exportőrré is váljon a kontinens. "A cirokágazatban érdekelt összes szereplő összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy új és fenntartható piacokat találjunk, a termesztésben pedig állandó mennyiséget és minőséget kell biztosítanunk" - hangsúlyozta Daniel Peyraube, a Sorghum ID elnöke a Milánóban 2018 novemberében megtartott 2. Európai Cirok Kongresszuson.
A ciork ún. C4-es fiziológiájú, melegigényes, kiváló szárazságtűrő növény. A szubtropikus, a vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró teljesítményekre. Termésátlag tekintetében a kukoricával azonos mennyiség realizálható azonos körülmények mellett, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. A cirok genetikája folyamatos fejlesztés tárgya, így az új hibridek jobban tűrik a hideget és a hozamuk is évről évre javul.
Tenyészideje viszonylag rövid, ezért jó termeszthető másodvetésben. Minden talajon terem, nem igényel sok inputanyagot, és jól alkalmazkodik a klímaváltozáshoz. A szemescirok Olaszországban 7 t/ha, Franciaországban 5-6 t/ha, megfelelő vízpótlás (csapadék vagy öntözés) esetén pedig 10 t/ha feletti hozamot produkál.
A világ ciroktermelésének kicsit több mint 40 százalékát hasznosítják a humán élelmezésben, az állati takarmányozás a termesztett mennyiség 40-45 százalékát használja fel, és egyre elterjedtebb a cirok biomasszaként, biogázként történő felhasználása is. A ciroknak hazai viszonyok között ott van létjogosultsága, ahol a kukorica terméseredményei több év összehasonlításában átlag alatt vannak - véli Baján László, az RAGT észak-dunántúlért felelős régióvezetője. Komárom, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyei tapasztalatokból kiindulva az ország gyengébb talajain és a vadkárral is érintett területein jó alternatíva lehet a cirok - véli a szakember.
Míg korábban döntően madáreleségnek, illetve élelmiszeripari felhasználásra - hiszen gluténmentes alapanyag - keresték a cirokmagot, az utóbbi években Európában és Magyarországon is egyre nagyobb arányban fordul a takarmányipar ezen értékes növény felé. Baján László szerint ez egyrészt köszönhető annak, hogy
Kitűnő és a tápokba jól beilleszthető alapanyag, legyen szó a szarvasmarha, a sertés vagy a baromfi etetéséről. A szemescirkoknál korábban meglévő magas tannintartalom a nemesítés következtében mára minimálisra csökkent, ezáltal a takarmányokba keverhetőségnek a korlátai gyakorlatilag megszűntek.
A cirok, amellett hogy gyarapítja a tavaszi időszakban a kedvezőtlen területekre vethető növények szűkös kínálatát, agrotechnikai szempontból sem okoz fejtörést a gazdáknak, és a meglévő eszközparkkal valamennyi munkafolyamat tökéletesen kivitelezhető. A szárítás viszont problémát jelentett eddig, mert a hazai piacon megtermelt kisebb ciroktételekért nem álltak le a szárítók. Az RAGT szakembere szerint ma már előrelépés történt ebben is, hiszen megjelentek olyan vállalkozók, akik potenciált látnak e növényben, és hajlandók a napraforgó és kukorica szárítása mellett a szemescirokkal is foglalkozni. Emellett 2018-ban a KITE is megjelent e szegmensben integrátorként.
Baján László úgy látja, a felvásárlói oldal élenkebben érdeklődik a termény iránt. “Az elmúlt években a szemescirok értékesítési ára a kukorica árával közel azonos szinten mozgott. Természetesen az eredményes ciroktermesztéshez nélkülözhetetlen az a nemesítési munka, melynek eredményeként napjainkban kitűnő siló- és szemescirok-hibridek találhatók mind az európai, mind a hazai piacon" - tette hozzá.