A klotianidint alapvetően csávázásra használják a talajlakó kártevők ellen, de az uniós döntés értelmében már egyik kifogásolt neonikotinoid sem vethető be idén szabadföldön. (A másik kettő az imidakloprid és a tiametoxám.) Olyan ismert készítmények szorulnak ki most a szántóföldekről mint a Poncho, az Ellado, vagy a Yunta Quattro, legutóbbi csak részben tartalmazza a klotianidint. Most a Nature közölt egy tanulmányt, amely azt támasztja alá, hogy indokolatlan volt a félelem ettől a hatóanyagtól.

2013-ban 96 méhcsaládot helyeztek el 16 tavaszi repcével bevetett táblán Dél-Svédországban. Nyolc táblában klotianidinnel és fungiciddel csávázott magokat vetettek, másik nyolcban csak fungiceddel kezelték a repcét. A klotianidinnel kezelt és kontroll területeket a földrajzi közelség és a környező táj hasonlósága alapján párokba rendezték. Az áttelelést követően a méhcsaládokat újra szétosztották a klotianidinos és a kontroll táblák között, de ügyeltek rá, hogy neonikotioniddal kezelt táblákból származó kolóniákat 2014-ben újra ugyanilyen repceállományokba helyezzék.

A kutatók többek között feljegyezték a rajzás idejét, a méhcsalád fejlődését, a patogén bélbaktériumok és a Varroa atka jelenlétét, a méhek mortalitását és nyolc gén expresszióját, amelyek a méhek veleszületett immunválaszához kapcsolódnak. A két éven keresztül folyó vizsgálat eredménye, hogy a klotianidinnel csávázott repceföldön jobb volt a fiasítás és több a kifejlett méh.A méztermelés ingadozása függetlennek bizonyult a csávázástól, inkább az évjárat hatásása tükröződöt benne. A kórokozó- és parazitanyomás 2014-ben magasabb volt, mint 2013-ban. A méhek klotianidinos területekre való elhelyezésre azonban nem befolyásolta a méhbetegségek jelenlétét.