Spanyolország Olaszországgal együtt a világ olívaolaj-termelésének 70 százalékát adja. Sajnos a klímaváltozás nem kedvez az ültetvényeiknek: egyre gyakoribbak az aszályos évek. 2014 és 2018 is katasztrofálisan alakult csapadék szempontjából. Ha éppen nem ezzel, akkor a jégesővel vagy az árvízzel küzdenek az olajbogyótermelők.

Természeti csapások

Az olívatermesztés fő kártevője az olajbogyó-fúrólégy (Bactrocera oleae). Ellene már 2013-ban génmódosított fúrólegyekkel kísérleteztek brit kutatók. Ezek az életképtelen utódokat nemző hímek ivari konkurenciát jelentenek a potens hímeknek a párzás során, így fokozatosan csökkentik a szaporodásra képes kártevők számát. Európa azonban elutasító a mesterségesen átszerkesztett DNS-sel szemben, ezért a technológia azóta sem vált a gyakorlattá.

2013-ben bukkant fel egy Amerikából érkező, nagy kórokozó, a Xylella fastidiosabaktérium, amit kabócák terjesztenek. Először Dél-Olaszországban észlelték, ahol nyolcezer hektárnyi olajfa hirtelen kiszáradását okozta. A gócpont körül 40 kilométeres sugarú körben puffer-, illetve megfigyelő zónákat hoztak létre, ám a betegség már Korzikán is felütötte a fejét. 2017 nyarán pedig Spanyolországban is kimutatták a kórokozót, de egyelőre csak mandulafákon.

Olaszország idén áprilistól kénytelen lesz olívát importálni, miután a tavalyi termés az elmúlt 25 év legrosszabb eredményét hozta - elsősorban az aszály miatt. Az olasz olívatermelőket tömörítő szakszervezet több mint 1 milliárd eurós veszteséggel kalkulált az ágazatban. A kieső mennyiséget a többi olajbogyótermelő sem tudja ellensúlyozni: Portugáliában, Görögországban is nagyot estek a  hozamok.

Kereskedelmi háború

Spanyolország a világ legnagyobb olajbogyótermelője. 2017-ben az USA csak fekete olajbogyót 67,6 millió dollár értékben vásárolt tőle. Az aszállyal és kártevőkkel is küzdő spanyol termelést rosszul érintette, amikor az Egyesült Államok tavaly nyáron büntetővámot vetett ki az innen származó olajbogyóra. Washington szerint ugyanis a magas támogatások miatt a spanyol termék a tényleges piaci értéknél  25 százalékkal olcsóbban került forgalomba Amerikában.

A barátságtalan lépést az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmi háború részének lehet tekinteni, ami elsősorban az ipari termékekről szól, de az "adok-kapok"-ba mezőgazdasági áruk is belekeveredtek. Luis Planas spanyol agrárminiszter azonban úgy vélte, hogy az olívaexport épp olyan fontos, mint az autóipar, megérdemli az EU támogatását és védelmét. Szava meghallgatásra talált, mert január végén az EU panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) az indokolatlan importvámok miatt. Ha a két fél nem tud megegyezni egymással, akkor az olajbogyók ügye hamarosan a WTO döntőbírósága elé kerül.

Címlapi kép forrása: en.wikipedia.org