Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Gyakorlatilag befejeződött a kukorica és az egyéb tavaszi növények elvetése Kínában. A vízi erőforrásokért felelős minisztérium várakozásai szerint az idei szezon is száraznak ígérkezik a térségben, az észak-kínai termőkörzetben a nyári időszakban az időjárási anomáliák kockázata is nagyobb az átlagosnál. Kína idei célkitűzése, hogy búzából és rizsből megőrizze teljes önellátottságát, valamint fokozza a szója és a kukorica termelését. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború azonban nem kedvezett a szója és kukorica vetésének, mivel a kormányzat az utolsó pillanatig halogatta annak eldöntését, hogy melyik kultúrát millyen mértékben támogatja idén. November helyett csak idén döntött arról, hogy
Az egyes tartományok ezen felül is támogathatják a termelést. Ha belegondolunk: több mint 41 millió hektáron kell biztosítani a kormányzatnak a kukoricatámogatást, és a szója is több mint 8 millió hektárt foglal el. Az extratámogatás ellenére valamelyest csökkent az alapvetően takarmányozási célra vetett kukorica termőterülete idén, ami a sertéspestisnek köszönhető.
374 millió egyedre eshet, ami a sertéshústermelést 5 százalékkal veti vissza - számol az USDA. Pillanatnyilag nem látszik, mikorra térhet magához a szektor a járvány okozta sokkból. Az ágazatot ellátó kukoricatermelés idén 2,3 millió tonnával kevesebb, 255 millió tonna tengerit szolgáltat. Az igény azonban 282 millió tonna lenne, így az import fokozódni fog ebből a terményből. Búzából a 2019/20-as gazdasági évben 131,5 millió tonna teremhet, rizsből pedig 207 millió tonna várható. Mindkettőből önellátó az ország, előbbiből 124 millió tonnára, utóbbiból 145 millió tonnára van szüksége.
Kína sertéshús-termelése az északkeleti régióba összepontosul, távolabb a nagyobb népsűrűségű területektől. Az afrikai sertéspestis terjedését ilyen koncentrált állomány mellett csak a biobiztonsági intézkedések fokozásával lehet megfogni. Ehhez az is szükséges, hogy a takarmányipar is szorosabb vertikális kapcsolatokat építsen ki Kína kukoricaövezetében, ahol a termeléstől a tároláson át a feldolgozásig minden integráltan folyik. Úgy tűnik, a specializáció is elkerülhetetlen: a déli tartományok takarányipara egyre inkább átáll az akvakultúra és a baromfiszektor kiszolgálására, míg az észekkeleti régió takarmányipara az ottani sertéstartóknak szállít.
