Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Szegedi Tudományegyetem, a T-Systems és a KiBu mentoraival dolgoztak eredeti ötleteiken 2-5 fős csapatok. A 24 órán át tartó versenyre a szervezők két kiemelt területen vártak kreatív megvalósítási ötleteket: az életvitel, a vitális paraméterek és a környezet monitorozására alkalmas IoT szenzorok világában, illetve a mezőgazdaságban, ahol jelenleg az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek jelentik az egyik legfontosabb alkalmazási területet.
A kilenc döntőbe került ötlet között helyet kapott mind az agrárium - két csapat is érkezett különböző okos méhkaptár koncepciókkal -, mind a telemedicina. A nyertes csapat ötlete az almamoly rajzásának előrejelzését teszi lehetővé. Az almamoly az almatermésű gyümölcsfák egyik legfontosabb ellensége, kártevő lárvája okozza a kukacos almát, ami miatt a gyümölcs idejekorán lehullik és kárba vész. A győztes ötlet lehetővé teszi az óvintézkedések optimalizálását, ezzel csökkenti a szükséges vegyszer mennyiségét és hozzájárul a kiszámítható, fenntartható termeléshez. A nyertes csapatok a munkájuk során használt szenzorkészleten felül 1,2 millió forintos össznyereményben részesültek, valamint több csapat is lehetőséget kap arra, hogy ötletét továbbfejlessze a KiBu és a T-Systems szakértőinek támogatásával.
Egyébként már léteznek szenzoros megoldások az almamolyok veszélyes mértékű rajzásának, illetve a gombás betegségek előrejelzéséhez. Ezek az eszközök ellemzően Hollandiából érkeznek darabonként több százezer forintos áron. Lényegük, hogy a szél, csapadék, páratartalom, léghőmérsékletet, besugárzás és talajnedvesség együttes mérése alapján növényvédelmi előrejelzést tudnak adni arról, hogy mi az esélye egy kórokozó megejelenésének, vagy egy komoly kártevőrajzásnak.
Az almamoly éves átlagos 8 rajzásából ugyanis 2 esetben nincs szükség védekezésre, mivel a peték lárvává fejlődéséhez nincsenek meg a hőmérsékleti feltételek. Így a feromonos csapada és a léghőmérséklet együtt informál arról, hogy kell-e permetezni. A kórokozók - mint például az almavarasodás és tűzelhalás - fellépésének valószínűségét pedig a mért értékek alapján modellekkel lehet kiszámolni. Néhány felesleges permetezés elhagyása évenként 20-60 ezer forintos megtakarítást jelenthet hektáronkélnt, és a környezetet is kíméljük vele. A hazai IT-ötlet a szenzor árát nam tudja változtatni, mint ahogy a hozzátartozó szoftver ára sem mérséklehető.