Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Németországban nagyon lazán veszik az unió nitrátdirektívájának előírásait, ami mostanra a vizek súlyos nitrátszennyezéséhez vezetett. Az egyes növénykultúrákban is több nitrogént használnak fel, mint ami indokolt lenne, de probléméát okoz nekik az is, hogy hol helyezzék el az állattartásból (elsősorban sertéstartás) származó szerves anyagot.
Elkezdték alkalmazni a nitrátrendeletet - Belerokkannak?
Mivel Brüsszel folyamatosan egyre nagyobb büntesekkel fenyegeti a kötelezettségszegő országot, kidolgoztak egy nitrátrendelet, amelyik első olvasatban a növények számított nitrogénigényéhez mérten 20 százalékkal kevesebb nitrogén kiadását engedélyezte az úgynevezett vörös zhónákban. Ez mégiscsak egyszerűbb, mint a talajadottságokkal vagy a kivitt szerves trágyával is számolni... A terv nem a szakmaiatlansága miatt látszik elbukni, hanem az állattartók felháborodása miatt.
Az eredeti elképzelést azzal finomították, hogy nem táblaszinten, hanem gazdaságszinten kell eleget tenni a 20 százalékos mennyiségi csökkentésnek. További enyhítésnek számít, hogy azokra az üzemekre nem vonatkozik sem a 20 százalékos csökkentési elvárás, sem a szerves anyaggal kivihető, táblánként 170 kg-os felsőhatár, amelyek mindent összevetve üzemi szinten hektáronként kevesebb, mint 170 kg nitrogénhatóanyagot használnak fel.
A vörös zónákban eredetileg teljesen egészében megtiltották az őszi vetések műtrágyázását. Most úgy néz ki, hogy ha a mintavételek szerint a nitrogén mennyisége nem elegenedő a növény számára, akkor egy bizonyos szintig ősszel is pótolható a hiányzó hatóanyag. Végül valamennyi üzemre nézve azt akarják elérni, hogy a kivihető nitrogén hatóanyag 170 kg/hektárra való korlátozását ne táblaszinten, hanem üzemi szinten kelljen teljesíteni, vagyis a repceföldekre kivitt extrém dózisokat a kisebb dózist igénylő kultúrákkal kompenzálhatnák. A legelőkre és kaszálókra egyáltalán nem vonatkozna a mennyiségi korlátozás - még a vörös zónában sem.
Szigorúbb talaj- és vízvédelmi előírások jönnek
Ahogy a parlamenti vitában egy SPD-politikus fogalmazott:" Pöcegödröt csinálunk a legelőkből." Szerinte a felhasznált és forgalmazott műtrágya mennyiségét sem tartja kellően számon az ország, így a Brüsszelnek továbbított adatok is csak részben fedhették a valóságot - mutatott rá. Az új nitrátrendeletben meg kell jelennie az egyes kultúrák tápanyag- és műtrágyaigényére vonatkozó kötelező számításoknak is, ami a terület tápanyag-ellátottságának függvényében alakul. A gazdáknak erről hiteles jelentést kell tenniük a hatóságoknak - mutatott rá a pártszóvivő. Úgy tűnik, a németek felfedezték a spanyol viaszt.
A zöldek hektáronként két számosállatra akarják korlátozni az egy gazdaságban tartható legelő jószágok számát, akinek nincs elég földje, annak csökkentenie kellene az állatállományát. Egy CDU-képviselő ezt "botorságnak" nevezte, azt azonban kivitelezhetőnek látta, hogy az állattenyésztés ne csak egyes régiókban sűrűsödjön össze, hanem országosan kiegyenlítettebbé váljon. Ennek szerinte az a módja, hogy az istállóépítést támogatni kell a kisebb állatsűrűségű körzetekben.
A német kormányzatnak júniusban kell egy olyan kompromisszumos javaslattal előállnia, amit az Európai Bizottság is elfogadhat.
-20200319.jpg)
