Július 30-án életbe lépett a szabályozás, ami rengeteg gazdát érint itthon

Július 30-án életbe lépett a szabályozás, ami rengeteg gazdát érint itthon

agrarszektor.hu
Megjelent a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet módosítása. A július 30-án életbe lépett szabályozás számos ponton segítséget nyújt a termelőknek az eredményes gazdálkodásban.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eddig számos alkalommal kezdeményezte az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (nitrátrendelet) módosítását, ugyanis a szabályozás több ponton kedvezőtlen, a magyar gazdák számára versenyhátrányt is okozó elemet tartalmazott. Ennek eredményeként elsőként 2021. őszén módosult a rendelet, lehetővé téve a téli trágyázási időszak meghosszabbítását. A NAK ezen felül jelezte azt is, hogy a rendelet 3. számú mellékletében szereplő maximálisan kijuttatható dózisok alacsonyak. A jó mezőgazdasági adottságú, nitrátérzékeny területeken számos esetben a növények nitrogén felvétele a korábbi engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb lenne. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban megszabott értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját teljes mértékben kihasználni - írja közleményében az Agrárkamara.

Ennek igazolása céljából az Agrárminisztérium - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával - az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet 2018 és 2023 között négy helyszínen állított be kisparcellás tartamkísérletet, valamint üzemi szinten nyolcvan helyszínen/táblán vizsgálta a különböző adagú nitrogén hatóanyag kijuttatásának kockázatát a kimosódás szempontjából.

A kísérletek eredménye azt mutatta, hogy a gyenge, a közepes és a jó nitrogén ellátottságú talajon is célszerű megemelni a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag értékeket az őszi búza, kukorica, cirok, napraforgó, repce, cukorrépa, tavaszi árpa, őszi árpa, silókukorica esetében a nagyobb mennyiségű nitrogén felvétel céljából. Ennek megfelelően indokolttá vált az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú mellékletének módosítása. Az új szabályozás július 30-án lépett hatályba.

A rendeletmódosításnak köszönhetően az úgynevezett pentozán hatás kivédésére kijuttatható többlet nitrogén mennyiségét nem kell beleszámítani a Nitrátrendelet 3. számú mellékletében szereplő, a növények számára termőhelyenként eltérően megállapított, maximálisan kiadható nitrogén mennyiségébe. Emellett a szármaradványok lebontásának elősegítése érdekében a betakarítás után kijuttatott nitrogén esetében sem kell 15 napon belüli vetést tervezniük a gazdálkodónak.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

RGT PALMEO – A búza, amiben megbízhat! (x)

A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.

EZT OLVASTAD MÁR?